|
Ebers - és egyéb orvosi papiruszok - Miért nagy jelentőségű az Ebers - papirusz ?
NeMo - dr Nemessányi Mária © 2009.06.07. 17:11
Az Ebers - papirusz i.e 1550-ből, Egyiptomból származik.
Jelentősége, hogy az első olyan - összefoglaló - írásos orvosi emlék, amely teljes egészében fennmaradt.
Jelenlegi ismereteink szerint az Ebers- papirusz (amelyet George Ebersről neveztek el) nem csupán egy ősrégi egyiptomi orvosi szöveg (Krisztus előtt 1550-ből); hanem a legrégebbi ismert (teljes) fennmaradt orvosi könyv, amely létezik.
Az Ebers - papirusz i.e 1550-ből, Egyiptomból származik.
További írásos emlékek is maradtak ránk, azonban ezek vagy töredékesek, vagy csupán egyetlen szakágra vonatkozó ismereteket mutatnak be:
ORVOSI PAPIRUSZOK
A két legkorábbi papirusz a Kahun és a Gardiner töredék (kb. i.e. 2000-ből), amely a nők, gyerekek és a marhák betegségeivel foglalkozik. A két leggyakrabban emlegetett papirusz az Edwin Smith papirusz és az Ebers papirusz, amelyeket i.e. 17-16. századra lehet datálni. Az Edwin Smith papirusz abból a korból származik, amiből a Rhind matematikai papirusz.
Képek: Kahun töredék, Gardiner töredék, Edwin Smith papírusz, Rhind matematikai papírusz
Berlin papirusz
"...találtatott ókori írásokban, dokumentumokat tartalmazó ládában, Anubisz lába alatt Létopoliszban Usephais Fáraó uralkodása alatt, aki halott; halála után Sened Fáraóhoz került, aki halott, mert annak kiváló... Az írva volt szent írással, a kiváló orvosok főnöke, Neterhotep által, {aki készítette} a könyvet."
Berlin papírusz
Ebers papirusz
Az Ebers papiruszt hasonlóan az Edwin Smith papiruszhoz, Edwin Smith vásárolta 1862-ben Luxorban. Az homályos, hogy kitől vásárolták meg ezt a papiruszt, de azt mondták, hogy egy múmia lábai között találták a thébai nekropolisz Assassif kerületében. A papirusz legalább 1869-ig Edwin Smith gyűjteményében volt, ami az antik kereskedő katalógusában szerepelt, és - egy nagy orvosi papirusz Edwin Smith, egy Luxorban élő amerikai farmer birtokában - szöveggel volt hirdetve. 1872-ben Georg Ebers egyiptológus megvásárolta a papiruszt, ami róla kapta nevét. 1875-ben Ebers publikálta hasonmását egy angol-latin szótárral és bevezetővel együtt.
Az Ebers papirusz, amely (108) 110 hasábot tartalmaz (hasábonként kb. 20-22 sor), összesen pedig 2289 sort, messze a leghosszabb orvosi papirusz. Mintegy 20,23 m hosszú és 30 cm széles tekercs. 877 leírás található benne betegségekről és tünetekről. I. Amenhotep uralkodásának 9. évében keletkezett (kb. i.e. 1534-ben). Ez a dátum az Edwin Smith papirusz létező másolatához közel áll, mégis azt sugallja, hogy sokkal korábbról ered. A 856a sorában ez áll: "A wekhedu vezető könyv az ember minden végtagjáról írt. Anubis két lába alatt találták Létopoliszban és hozták Dennek, Alsó- és Felső Egyiptom királyának őfelségének." Az Alsó-Egyiptomi Den-re való hivatkozás egy történelmi anakronizmus, amely azt sugallja, hogy az eredeti az 1. dinasztiában keletkezhetett.
Ebers papírusz
Az Edwin Smith papirusszal ellentétben az Ebers papirusz számtalan olyan különféle orvosi szöveget tartalmaz, amelyet csak a későbbiekben rendszereztek, ami magyarázatot ad a fent említett szemelvény megjelenésének idejére. Nagy számban ír le kórtani javaslatokat a blepharitis, chalazion, ectropion, entropion, trichiasis, pinguecula, leucoma, staphyloma, iritis, ophtalmoplegia, dacryocystitis stb. betegségekre. A papirusz szerkezetileg sorokra van osztva, mindegyik blokkokba rendezve, amelyeket speciális orvosi betegségekkel címeztek meg.
Az Ebers papirusz a következő témaköröket tartalmazza:
1. Orvosi gyógykezelések előtti ráolvasást, amely növeli az orvosság hatékonyságát.
2. Belső betegségeket, szem betegségeit.
3. Bőrbetegségeket.
4. Szélsőséges betegségeket (a fej, torok, fogak, orr, fül betegségeit és a kozmetikát).
5. Női betegségeket.
6. Anatómiai, orvostudományi, és patológiai ismereteket és szómagyarázatot.
7. Sebészeti eseteket.
Az 1-3. sor mágikus szövegekhez kapcsolódik, amelyek jelentése megvéd a természetfeletti erőktől, segítséget nyújt a gyógykezelésben és a diagnózisban. Ezeket azonnal egy nagyobb szakasz követi, amelyben a gyomor (khet) betegségeit tárgyalja, az 50-85. sorban pedig a belső parazitákra összpontosít. (Bryan 1930:50). A bőrbeteg-ségek az előírt orvosságokkal együtt három kategóriába vannak szedve: irritatív, hámló és gennyedző. Ezek a 90-95. és a 104-118. sorban szerepelnek. A végbélyílás betegségei az emésztési szekcióban vannak, amelyet a 132-164. sor fed le. A 187. sorig a papirusz követi az előírt szabványos felsorolást, amelyek könnyítést nyújtanak a betegségekhez. De a betegségeket magukat gyakran különbözőképpen is le lehet fordítani. Néha a tünetek meg-ismert formáit veszik, mint ellenszert, de gyakran speciális betegségek időszakai lehettek, mint a wekhedu vagy az amelyeknek nagyon homályosan maradt fenn jelentésük.
A 188-207. sorok tartalmazzák a "gyomor könyvét", ami feltűnő váltást jelent stílusában az Edwin Smith papirusz tartalmához képest. Csak a 188. sornak volt címe, mégis minden sorban volt egy "ha megvizsgálsz egy embert" kifejezés, ami jellegzetes hasonlóságot mutat az Edwin Smith papirusszal. Ettől a ponttól kezdődnek a diagnózisok felállításai, de nem a prognózisoké. A 207. sor után a szöveg stílusa visszavált az eredetihez, ahol a szívről tart rövid értekezést (208-241).
A 242-247. sor orvosságokat tartalmaz, amelyek hírnévre tettek szert, mert személyesen használtak a különféle istenek is. Csak a 247. sor tartalmazott a fent említett részből Ízisszel kapcsolatos speciális diagnózist, hogy a Ré fejében levő betegségre orvosságot teremtett.
A következő rész a fejjel kapcsolatos betegségeket említi, de az istenek orvosságaira való hivatkozás nélkül. A 250. sorban a migrénre való gyógykezelést folytatják. A folytatás a 251. sorral félbeszakad, ahol a gyógyszereket a betegségeknél jobban középpontba helyezi. A leghihetőbb egy gyógyszerkönyvből készült kivonat, ahol a sor így kezdődik: "Annak a tudománya, amit degemből (valószínűleg ricinusolaj) készítenek, amit a régi írásokban találtak, és ami hasznos az emberek számára".
A 261-283. sor a vizelet szabályos folyásáról beszél, majd az orvosságok követik "amit okoz a szív, azt átveszi a kenyér". A 305-335. sor a köhögés különböző formáira ajánl gyógyszereket, valamint egy genew nevű beteg-ségre.
A szöveg a hátralévő részben a hajra vonatkozó orvosi aggodalomra okot adó állapotokat vitatja meg (437-476. sor), a traumás sebesüléseket, mint például a megégés, és a sebeket (482-529. sor), és olyan szélsőséges eseteket, mint a lábujjak, ujjak, lábak betegségeit. A 627-696. sor azt tartalmazza, hogy a metut hogyan lehet erősíteni és ellazítani. A metu pontos jelentése zűrzavaros. Jelenthet hitvány üres edényt vagy pedig izomszövetet. A papirusz ezután a nyelv betegségeivel folytatja a sort (697-704. sor), bőrgyógyászati dolgokkal (708-721. sor), fogászattal (739-750. sor), a fül, orr , torok betegségeivel (761-781. sor), majd a nőgyógyászattal (783-839. sor).
Recept rossz látomások ellen: az Ebers papiruszból: "Végy egy vizet, amely három disznószemet tartalmaz, igaz antimon, vörös ólmot, természetes mézet, mindezekből 1 rot; keverd össze szépen amíg masszává nem sűrűsödik, majd tedd a beteg fülébe, és azonnal meggyógyul. Csak csináld és meglátod. Valóban kiváló! Mondd mellé a következő szöveget: Elhoztam ezt, amelyet alkalmaztam az amott ülőn. Pótolja a borzasztó szenvedést. Kétszer."
Edwin Smith papirusz
Az Edwin Smith sebészeti papirusz kétség kívül egyike a legjelentősebb dokumentumoknak, amely hozzátartozik az ókori Nílus Völgy orvoslásához. 1862-ben adta el Mustafa Agha ezt a papiruszt Edwin Smith-nek. Smith kalandorként, antik kereskedőként és pénz kölcsönzőként írt erről. (Dawson és Uphill: 1972). Smith azzal vált híressé, hogy tanácsokat adott arról, mi az antik hamisítvány és mi nem. (Nunn 1996:26) Bármely egyéni vélemé-nye őt hitelesítette, amelyet azonnal elismertek, és a szöveget, ami arra vonatkozott, kihozták kísérleti fordításban. Halálkor, 1906-ban nővére adományozta a papiruszt a maga teljességében a New York-i Történelmi Társulatnak (New York Historical Society). A papirusz most a New York-i Tudományos Akadémia gyűjteményében található. 5 m hosszú és 33 cm széles, de a bevezető elég hosszú, 4,7 m. Ez több piramisok előtti szövegnek a másolata, s talán még korábbi.
1930-ban James Henry Breasted, a Chicagoi Egyetem (University of Chicago) Keleti Intézetének (Oriental Institute) igazgatója publikálta a papiruszt facsimilével (hasonmás kiadványal), másolva, angol fordításban, kommentárral és bevezetővel. Ezt a kötetet ?orvosi jegyzetekkel Dr. Arno B. Luckhardt látta el. A Breasted fordítás egyedülálló a maga nemében.
Edwin Smith papírusz
Az Edwin Smith papirusz az Ebers papirusz után a második leghosszabb papirusz: 17 hasábot tartalmaz (377 sort) a rektójában és 4,5 hasábot (92 sort) a verzójában, összesen 469 sort. A rektó és a verzó is kézzel van írva közép-egyiptomi stílusban. Kb. i.e. 1700-ban keletkezett, de alapjául az óbirodalmi írások szolgáltak, amelyek Imhotep idejéből valók voltak. Ez a szemészetről a legrégebbi létező dokumentum., bár az Ebers papirusz teljesebb és alaposabb. Azonfelül a legtöbb anyag a kézi sebkezelésről szól, amelyet a hadsereg sebészei vihettek magukkal. Ez a papirusz megcáfolja azt a gyakori hiedelmet, hogy az egyiptomiak nem voltak meghitt kapcsolatban az anatómiával. A papirusz demonstrálja előrehaladott ismereteiket a mindenféle sebkezelésben. Már használtak sebtapaszt, varrást, a törésekhez használt gipszet valamint az orvosi technikák használatát. Valószí-nű, hogy e papirusz eredeti szövegét maga Imhotep írta, de nehéz elhinni, hogy ez mind egy ember értelméből fakadt. Ezidáig csak hét orvosi papiruszt ismerünk.
A fejjel és a koponyával indul az értekezés, az orrtól lefelé a nyakig alkalmazandó eljárásokkal, arc, fül, kulcs-csont, humerus, mellkas, vállak, gerincoszlop, ahol a szöveg megszakad, s adokumentum befejezetlen marad.
Kahun A papirusz (Kahun nőgyógyászati papirusz)
A Kahun papiruszt Flinders Petrie fedezte fel 1889 áprilisában Lahun fajjumi oldalán. A városban a Közép-Birodalomban jólét uralkodott, főleg II. Amenemhet és közvetlen utódjának uralkodása alatt. A papirusz rektójában ez időszak van datálva, amely III. Amenemhet 29. uralkodási évétől kezdődik (kb. i.e. 1825). Griffith publikálta a szövegét fakszimilében hieroglif másolattal angolra fordítva 1898-ban, ami most a londoni University College-ban található.
A nőgyógyászati szöveg 34 szakaszra oszlik, amelyek közül az első 17 közönséges formátumú. Az első 17 címmel indul, amelyeket a tünetek rövid leírása követ rendszerint, de nem mindig a nemi szerveké.
A második rész a harmadik oldalon (hasábon) kezdődik, és 8 szakaszt tartalmaz, amelyek szinte érthetetlenek, mert mindkét létező nyelven másolták le. Ennek ellenére a számos szakasz kellően érthető. A 19. szakasz elismeréssel beszél azokról, akik szülni akarnak; a 20. szakasz a fertőtlenítéssel foglalkozik, amely fogamzást okozhat; és a 20-22. szakasz a fogamzásgátlásról szól. Ebben a fogamzásgátlásra krokodilürülék, 45 ml méz és savanyútej keverékét ajánlják.
A harmadik rész (26-32. szakasz) a terhesség megállapításával foglalkozik. Egy módszer, hogy hagymagumót kell mélyen belenyomni a páciens húsába. Pozitív eredménynél a páciensnek határozottan illatosnak tűnik.
A negyedik és egyben utolsó rész két olyan szakaszt tartalmaz, amelyek az előző kategóriákba nem estek bele. Az első a terhesség alatti fogfájás gyógykezeléséről ír, a második leírja, hogy mi a tünete, ha fekély keletkezik a hólyag és a vagina között "egy kellemetlen helyen": mértéktelen vizelet.
Londoni papirusz
Tutankhamon korabeli papirusz, amely gyógyszerrecepteket és varázsszavakat tartalmaz anyák és gyermekeik számára. A seb vérzésének elállítására nemcsak varázsigét közöl, hanem amulett alkalmazására is útmutatóul szolgál.
Londoni papírusz
"Ezt a könyvet éjszaka találták, amely beesett {Khemnis} templom udvarába, mint az istennők titkos tudománya, e templom felolvasó papjának a kezébe. Íme, ez a föld sötétségben van, és a Hold ragyog e könyv minden oldalából. Ezt csodaként vitték {Khufu} Fáraó elébe."
Az eredeti cikk Származási helye: Thabet Mona oldala
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
