|
Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865)
NeMo - dr Nemessányi Mária © 2010.07.01. 15:55
A köztudatban Semmelweis nevéhez a gyermekágyi láz okának felismerése, a kórházi kézmosás bevezetése kapcsolódik, de valójában munkássága ennél sokkal jelentősebb. A mai aszepszis-antiszepszis, vagyis a műtői sterilitás, a bemosakodás, a fertőzések megelőzése mind az ő munkásságán alapul.
A magyar egészségügy Semmelweis emlékezetére a gyógyító születésnapját, július elsejét a magyar egészségügyi dolgozók napjául választotta. Egészségügyi intézeteink többsége megemlékezésen felül kiemelkedő dolgozóit ekkor részesíti elismerésben.
Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) valószínűleg az egyik legismertebb magyar, de mindenképpen a legismertebb magyar orvos. Budapest két híres orvosi intézete viseli nevét: a Semmelweis Orvostörténeti Intézet 1965 óta, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) 1972-től.
Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott megelőzés (prevenció) adta, amelynek során egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően ismerték fel; illetve az angol Lister antiszeptikus (fertőzés megelőző) műtétvezetési gyakorlatának kialakítása során alkalmazták először a gyakorlatban - másutt.
A budai Tabánból származó, Bécsben tanuló és dolgozó, majd Pestre visszatérő Semmelweis ezzel a felfedezésével a modern nyugati medicina fejlődésének egyik kulcsfigurája lett.
(Forrás: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum honlapja)
A köztudatban Semmelweis nevéhez a gyermekágyi láz okának felismerése, a kórházi kézmosás bevezetése kapcsolódik, de valójában munkássága ennél sokkal jelentősebb. A mai aszepszis-antiszepszis, vagyis a műtői sterilitás, a bemosakodás, a fertőzések megelőzése mind az ő csaknem másfél évszázaddal ezelőtti felismerésén alapul, vagyis nemcsak az anyák 10-15%-os szülés körüli halálozásának csökkenése (ma ez a szám 1-2 százezrelékre tehető), hanem a kórházi fertőzések csökkenése, a kórházhigiéné megalapozása is Semmelweis munkásságának köszönhető.
A magyar egészségügy Semmelweis emlékezetére a gyógyító születésnapját, július elsejét a magyar egészségügyi dolgozók napjául választotta. Egészségügyi intézeteink többsége megemlékezésen felül kiemelkedő dolgozóit ekkor részesíti elismerésben.
Semmelweis Ignác élettörténete és munkássága röviden
1818. július 1. - Ignác Fülöp megszületik a Meindl házban (Apród utca 1-3.) a hintz származású Semmelweis József (1778-1846) kiskereskedő és a sváb Müller Terézia gyermekeként.
1823 - A család saját házba költözik az Apród utca 6 - ba, ahol Semmelweis József továbbra is Fehér Elefánt nevű fűszerboltjából él.
1829 - Megkezdi tanulmányait várbeli római katolikus Egyetemi Gimnáziumban.
1835 - Befejezi gimnáziumi tanulmányait és beiratkozik a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára.
1837 - Beiratkozik a Bécsi Egyetem Jogi Karára. Ugyanebben az évben(?) átiratkozik az Orvosi Karra.
1838 - Visszatér Pest-Budára a Pesti Tudományegyetem Orvosi Karára.
1840 - Visszatér a Bécsi Egyetem Orvosi Karára.
1844 - Orvosdoktori diplomát szerez Bécsben botanikai doktori értekezésével: Tractatus de Vita Plantarum.
1844 - Sebész-, és szülészmesteri oklevelet szerez.
1844-1846 - Továbblátogatja Skoda belgyógyászati előadásait, és Karl von Rokitansky boncolási gyakorlatait és patológiai előadásait. Megpályázza a tanársegédi állást Klein professzor Szülészeti Klinikáján az Allgemeines Krankenhaus-ban.
1846 - Elnyeri a tanársegédi állást Klein mellett. Néhány hónappal később Breit orvostanár, akinek helyére korábban Semmelweiset felvették, visszatér, s Semmelweis elveszti állását. Angol nyelvórákat vesz, és az Írországba (Dublin) távozás gondolata foglalkoztatja.
1846(?) - Visszahelyezik állásába, mivel Breit a Tübingeni Egyetem szülészeti tanszékének élére kerül.
1847. március - Néhány hétre barátaival Velencébe utazik pihenni. Távolléte idején Bécsben meghal barátja, Kolletschka, a kórbonctan tanára. Semmelweis visszatérte után megnézi Kolletscka boncolásának jegyzőkönyvét. Rájön, hogy az a betegség, amely Kolletska halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Felismeri, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. Világossá válik számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között.
1847. május - Több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet választja fertőtlenítőszernek. Kötelezi az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra.
1847. október - Kötelezővé teszi az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is.
1848 - A gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lesz, mint a bábákén.
1848. tavasz - Semmelweis több társával együtt tagja lesz a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának.
1849. március 20. - Semmelweis tanársegédi megbízatása lejár.
1850. február 9. - Egyetemi magántanárságért folyamodik kérve, hogy hullákon és "fantom"-okon (demonstrációs bábukon) demonstrálhasson.
1850. március 15. - Rokitansky elnöklete mellett előadást tart a bécsi Orvosegyesületben a gyermekágyi lázról.
1850. május 9. - Ismét egyetemi magántanárságért folyamodik immár abba is beleegyezve, ha a "hullakérdés rendezéséig" csak bábon oktathat.
1850. október 10. - Kinevezik egyetemi magántanárrá azzal a megszorítással, hogy a demonstrációit és a gyakorlatokat bábon kell végeznie.
1850. október - Váratlanul elhagyja Bécset és visszatér Pestre.
1851 - Tiszteletbeli főorvosként átveszi a Rókus-kórház szülészeti osztályát.
1855 - A pesti egyetemen kinevezik az elméleti és gyakorlati szülészet tanárává.
1857 - A zürichi egyetem meghívja tanárnak, a meghívást visszautasítja.
Barátja, Markusovszky Lajos biztatására megkezdi szakirodalmi tevékenységét a gyermekágyi lázról az ez évben induló és Markusovszky által szerkesztett Orvosi Hetilapban.
Leköszön a Rókus-kórház szülészeti osztályának éléről. Hat évig tartó munkásságával 0,85 %-ra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében elhaltak arányát.
Házasságot köt Weidenhofer Máriával. Később összesen öt gyerekük született, de közülük csak három érte meg a felnőttkort, és csak egynek maradtak utódai.
1860 - 1861-es évszámmal megjelenik német nyelvű könyve: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése).
1861 -: Első - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése.
1862 - Második - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése.
1865. július közepe - Magatartásában az elmezavar jelei mutatkoznak.
1865. július 31. - A bécsi elmegyógyintézetbe zárják.
1865. augusztus 13. - Vérmérgezésben meghal.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
