|
Hunzák, kajszibarack, miegyéb
NeMo - dr Nemessányi Mária © 2017.04.12. 21:23
 |
A Hunza törzs kasmír északnyugati hegyvidékén él. Tagjai híresen hosszú életűek. Biológiailag jóval fiatalabbak koruknál. Vajon miben rejlik hosszú és egészséges életük titka? lehetséges-e, hogy a civilizált világ tanuljon tőlük?
|
Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.
A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.
1922.-ben egy brit sebészorvos dr Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják."
A sebészorvos 7 évig élt a hunza törzzsel, szokásaikat, étrendjüket figyelve.
A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg:
A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak. A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.
A hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)
A hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz, amely főként a gabonafélékben és a csonthéjasok gyümölcsében fordul elő.
dr. Ládi Szabolcs szerint a nitrozidok - "olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését".
A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.
Fenti cikkk olvasásakor mélyen elgondolkodtam:
Az orvoskollégák által közölt feltételezések mind a mai napig teóriák, senki sem bizonyította a hunza nép hosszú, egészséges életének titkát, csupán megfigyeléseket tettek.
Nyilvánvalóan az étrend is szerepet játszik a hosszan tartó és egészséges élet elérésében, ám ne feledjük, az említett népcsoport a világtól elzártan él, szerencséjükre nem érinti őket az élelmiszer IPAR. Lehetségesnek tartom, hogy nem a sok kajszibarack és annak magjai, mégcsak nem is a nitrozidok, vagy az elfogyasztott TERMÉSZETES ásványi anyagok a legfontosabbak, sokkal inkább az, hogy a néphez nem jutott el az élelmiszer IPAR. Természetes élelmiszereket esznek, kristálytiszta patakvizet isznak, napjaik többségét friss levegőn és napfénynek kitéve töltik, és nem mellesleg dolgos hétköznapjaikban pont annyit esznek, amennyire a szervezetüknek szüksége van.
Azt gondolom, hogy civilizált világunkban is vissza kellene térnünk a mezőgazdaság által megtermelt, piacokon vásárolt, feldolgozatlan, friss élelmianyagokhoz. Figyelnünk kellene a tápanyagok összetételére, és nem a zsírtól csöpögő cupákokkal mérni a gazdagság szintjét.
Sokkalta többet kellene a szabad levegőn töltenünk, lehetőség szerint távol a városoktól, a légszennyezéstől, és a napsütést áldásnak venni, nem átoknak. (Legtöbbünknél a mérhető D vitamin szint alig haladja meg a normál érték 1/3-1/4-ét!)
Folytathatnám a felsorolást, mi mindenben kellene változtatnunk az egészségesebb életmód felé.
Ki tudja, az is lehetséges, hogy a civilizált világban is elérhetnénk jó egészségben megélve azt a bizonyos 100 éves kort.
Biztatásul csak annyit: orvosként találkoztam már nem is egy, szellemi frissességének teljében élő, jóval 90 év feletti beteggel, akiknek teszem azt sérv műtét miatt kellett felkeresnie sebészetünket, belszervileg azonban sok középkorú polgár megirigyelhetné őket. Nem firtattuk az ő titkaikat, de csaknem biztosra veszem, szerepet játszik az is, hogy egyáltalán nem szednek gyógyszereket...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
