Szem�lyis�g�t felid�ztem m�r az �kori g�r�g orvosl�sn�l is, �s nev�hez f�z�dik az orvosi esk� eredeti form�ja, amelyet a mai vil�g moderniz�lt. Nev�hez sz�mos legenda f�z�dik, �s munk�ss�ga felbecs�lhetetlen. �m a neve alatt megjelent papiruszoknak csup�n egy r�sz�t �rta szem�lyesen, ut�dai �s k�vet�i folytatt�k mesterm�v�t.

Jelen �ssze�ll�t�s egy r�sze teh�t m�r megjelent honlapom orvost�rt�neti r�sz�ben, �m eg�sz�ben itt �ll�tok eml�ket eme nagy �kori tud�snak �s gondolkod�nak.

Megd�bbent�, de m�r ie 2000 el�tt is t�rt�ntek k�s�rletek f�jdalomcsillap�t�sra, ezeket az adatokat a morfin t�rt�net�ben r�szletesen is felsoroltam:

- A f�jdalomcsillap�t�sra (fogf�j�s csillap�t�sa) vonatkoz� els� �r�sos eml�k ie 2250-b�l sz�rmazik, Babiloni �k�r�ssal k�sz�lt. Felt�telezhet�, hogy ezt megel�z�en is alkalmaztak gy�gyhat�s� szereket mezopot�mi�ban.

A g�r�g klasszikus kor el�tti kult�r�k orvostudom�nya titkzatos, z�rt tudom�ny volt. �n�ll� orvosl�si hagyom�ny alakult ki K�n�ban, Indi�ban, Mezopot�mi�ban �s Amerik�ban. Ebben a korban m�g a g�r�g orvosl�s is mitikus, papi mesters�gnek sz�m�tott, eg�szen az i. e. VIII. sz�zadig, amikor a g�r�g�kn�l a gy�gy�t�s feladat�t Aszkl�piosz, az orvosl�s isten�nek papjai v�gezt�k.

A g�r�g orvostudom�ny �llatok boncol�sa r�v�n m�r nagyon kor�n fontos felismer�sekre jutott. Felfedezt�k pl.:, hogy az �rz�kel�s k�zpontja az agy. A legh�resebb g�r�g orvos Hippokrat�sz volt. Azt tan�totta, hogy a betegs�gek nem term�szetf�l�tti (isteni) eredet�ek, hanem term�szetes okai vannak. Az orvostudom�ny feladata a betegs�gek megfigyel�se, s az �gy gy�jt�tt tapasztalatok alapj�n val� gy�gy�t�sa.

Az alexandriai gy�gy�t� iskola alapjai - az Ebers pap�rusz 1. >>>

Gy�ry Hedvig:  „Az orvoss�gok kezdete” Az Ebers-papirusz – Egy �kori egyiptomi orvosi papirusz 1. r�sz

Az �kori vil�gban k�l�nleges helyet foglalt el Egyiptom. K�t �vezreden kereszt�l a F�ldk�zi tenger orsz�gainak vezet� hatalmai k�z� tartozott, majd, amikor politikai ereje lehanyatlott, tudom�nyos �s kultur�lis �rt�keivel h�d�totta meg a vil�got. Ezek k�z�tt is k�l�n�sen nagy becsben tartott�k az Egyiptomban m�velt orvostudom�nyt.

Az Ebers-papirusz 2 >>>

Gy�ry Hedvig:  „Az orvoss�gok kezdete” - Az Ebers-papirusz – Egy �kori egyiptomi orvosi papirusz 2. r�sz

Az egyiptomi orvosi szakk�nyvek t�m�inak a csoportos�t�sa gyakorlatilag testr�szek szerint vagy a domin�ns t�netek illetve azok jelentkez�se alapj�n meghat�rozott betegs�gek szerint t�rt�nt. L�nyeg�ben csak k�t csoport alkot kiv�telt: anat�miai elvek szerint �rt�k le �s kezelt�k az eseteket az �gynevezett anat�miai trakt�tusokban (fenti 33. sz. k�nyv), �s a k�sz�t�k szem�ly�nek isteni volta, vagyis teol�giai szempont alapj�n gy�jt�tt�k �ssze �ket R� orvoss�gainak az �ssze�r�sakor (5. sz.).

Ebers - �s egy�b orvosi papiruszok - Mi�rt nagy jelent�s�g� az Ebers - papirusz? >>>

Az Ebers - papirusz i.e 1550-b�l, Egyiptomb�l sz�rmazik. Jelent�s�ge, hogy az els� olyan - �sszefoglal� - �r�sos orvosi eml�k, amely teljes eg�sz�ben fennmaradt.

---