A k�ztudatban Semmelweis nev�hez a gyermek�gyi l�z ok�nak felismer�se, a k�rh�zi k�zmos�s bevezet�se kapcsol�dik, de val�j�ban munk�ss�ga enn�l sokkal jelent�sebb. A mai aszepszis-antiszepszis, vagyis a m�t�i sterilit�s, a bemosakod�s, a fert�z�sek megel�z�se mind az � munk�ss�g�n alapul.

 

A magyar eg�szs�g�gy Semmelweis eml�kezet�re a gy�gy�t� sz�let�snapj�t, j�lius elsej�t a magyar eg�szs�g�gyi dolgoz�k napj�ul v�lasztotta. Eg�szs�g�gyi int�zeteink t�bbs�ge megeml�kez�sen fel�l kiemelked� dolgoz�it ekkor r�szes�ti elismer�sben.

Az Ebers - papirusz i.e 1550-b�l, Egyiptomb�l sz�rmazik.

Jelent�s�ge, hogy az els� olyan - �sszefoglal� - �r�sos orvosi eml�k, amely teljes eg�sz�ben fennmaradt.

Szem�lyis�g�t felid�ztem m�r az �kori g�r�g orvosl�sn�l is, �s nev�hez f�z�dik az orvosi esk� eredeti form�ja, amelyet a mai vil�g moderniz�lt. Nev�hez sz�mos legenda f�z�dik, �s munk�ss�ga felbecs�lhetetlen. �m a neve alatt megjelent papiruszoknak csup�n egy r�sz�t �rta szem�lyesen, ut�dai �s k�vet�i folytatt�k mesterm�v�t.

 

Jelen �ssze�ll�t�s egy r�sze teh�t m�r megjelent honlapom orvost�rt�neti r�sz�ben, �m eg�sz�ben itt �ll�tok eml�ket eme nagy �kori tud�snak �s gondolkod�nak.

A g�r�g klasszikus kor el�tti kult�r�k orvostudom�nya titkzatos, z�rt tudom�ny volt. �n�ll� orvosl�si hagyom�ny alakult ki K�n�ban, Indi�ban, Mezopot�mi�ban �s Amerik�ban. Ebben a korban m�g a g�r�g orvosl�s is mitikus, papi mesters�gnek sz�m�tott, eg�szen az i. e. VIII. sz�zadig, amikor a g�r�g�kn�l a gy�gy�t�s feladat�t Aszkl�piosz, az orvosl�s isten�nek papjai v�gezt�k.

A g�r�g orvostudom�ny �llatok boncol�sa r�v�n m�r nagyon kor�n fontos felismer�sekre jutott. Felfedezt�k pl.:, hogy az �rz�kel�s k�zpontja az agy. A legh�resebb g�r�g orvos Hippokrat�sz volt. Azt tan�totta, hogy a betegs�gek nem term�szetf�l�tti (isteni) eredet�ek, hanem term�szetes okai vannak. Az orvostudom�ny feladata a betegs�gek megfigyel�se, s az �gy gy�jt�tt tapasztalatok alapj�n val� gy�gy�t�sa.

Megd�bbent�, de m�r ie 2000 el�tt is t�rt�ntek k�s�rletek f�jdalomcsillap�t�sra, ezeket az adatokat a morfin t�rt�net�ben r�szletesen is felsoroltam:

- A f�jdalomcsillap�t�sra (fogf�j�s csillap�t�sa) vonatkoz� els� �r�sos eml�k ie 2250-b�l sz�rmazik, Babiloni �k�r�ssal k�sz�lt. Felt�telezhet�, hogy ezt megel�z�en is alkalmaztak gy�gyhat�s� szereket mezopot�mi�ban.

Mintegy 150 �vvel ezel�tt J.C.Warren bostoni seb�sz �gy nyilatkozott: „Seb�szk�s�nk elv�laszthatatlan a f�jdalomt�l”. M�gis, szkepticizmusa ellen�re az � m�t�j�ben t�rt�ntek a legkorszakalkot�bb pr�b�lkoz�sok az aneszt�zia t�rt�net�ben...

�pium; opion, �sid�k �ta ismeretes gy�gyszer �s idegm�reg; �m senki sem tudn� megmondani, hogy val�j�ban h�ny �vezred �ta ismeri az emberis�g ennek a m�kb�l kivont drognak f�jdalomcsillap�t� �s euf�ri�t okoz� hat�s�t. Az �si mond�k szerint a kultikus c�lokat szolg�l� n�v�nyeket, elk�sz�t�si m�djukat az istenek fedt�k fel a kiv�lasztott haland�k (papok, var�zsl�k) el�tt, �gy ny�jtva ki seg�t� kez�ket, hogy kiemelj�k az embereket a h�tk�znapok gondjaib�l, s az �lom �s az ext�zis vil�g�nak seg�ts�g�vel k�zelebb vigy�k �ket az �ghez, az istenek vil�g�hoz. Valamennyi k�b�t�szerk�nt haszn�latos n�v�ny, de k�l�n�sen a m�ktej, �tj�nak kezdet�t sok tekintetben m�g ma is hom�ly fedi...