Az els� �r�sos eml�k Babiloni �k�r�ssal k�sz�lt, ie. 2250-ben, a felfedez�s Lundy nev�hez f�z�dik. Az Assurban tal�lt - a vil�g legr�gibb gy�gyszerk�nyv�nek tekinthet� - agyagt�bl�k alapj�n felt�telezhet�, hogy az assz�r birodalomban sz�les k�rben alkalmazt�k gy�gyszerk�nt az �piumot, �s innen terjedt tov�bb Egyiptomba, G�r�gorsz�gba �s Perzsi�ba. (1)

Asklepios ie 1200 - borban oldott �rz�stelen�t�t („nepenthe”) alkalmazott, Homeros ugyancsak Nepenthes n�ven eml�tette a szert, m�g az �kori irodalomban a m�k �ltal�ban mint az alv�s �s �lomhoz� �jszaka jelk�pe szerepelt.

Hippocrates �s iskol�ja m�r rendszeresen haszn�lta az �piumot, j�l ismerve hasmen�s-ellenes, f�jdalomcsillap�t� �s altat� hat�s�t. Ett�l az id�t�l kezdve mind a mai napig az orvosok az �piumot �s ennek k�l�nb�z� k�sz�tm�nyeit a leghat�sosabb gy�gyszerek k�z� sorolj�k. Az �- �s k�z�pkorban haszn�lt titkos gy�gyszerek legf�bb hat�anyaga szint�n az �pium (Mithridatium) volt.

Hippocrates �s tan�tv�nyai m�veiben az opium mhcwnoV opoV (m�k nedve) �s mhcwnion upnwticon (altat� m�knedv) n�ven fordul el�, innen sz�rmazik a latin meconium �s a magyar m�kony elnevez�s is; az �pium r�gi magyar neve a t�r�kb�l �tvett �fium v. �fiom volt, az �jabb orvosi irodalom gyakran haszn�lja a laudanum elnevez�st is. (5)

Ki gondolta volna, hogy a m�k a pipacsf�l�k csal�dj�ba tartozik?

A d�szm�k vagy d�szpipacs a Papaver somniferum n�lunk egyny�ri n�v�ny. Ny�l n�lk�li, felfel� t�r�, ov�lis levelei gyakran fogazottak, f�r�szeltek. Ragyog� feh�r vagy v�r�s vir�gai az 1,2 m�teres magass�got is el�rik. A talaj k�mhat�s�ra nem �rz�keny, �s a csapad�k ig�nye is t�g hat�rok k�z� esik. Nedves, term�keny talajon fejl�dik a legjobban, Eredend�en fagyt�r�, de fagy�rz�keny v�ltozatai is ismertek. Egyes fajt�i alkaloidban gazdagok (�pium). Az �pium az �retlen tokterm�sb�l nyerhet� ki. A d�szv�ltozatokban csak nyomokban tal�lhat� alkaloida. Ugyanakkor mindegyik�k magja, amelyeket m�kk�nt ismer�nk, gasztron�miai c�llal felhaszn�lhat�k. A vet�magboltok k�n�lat�ban - a gazdag sz�nv�laszt�kon t�l - tal�lhatunk egyszer�, f�ltelt �s telt vir�g� v�ltozatokat. (2)

Friedrich Wilhelm Adam Sert�rner 1783 j�nius 19.-�n sz�letett Neuhausban, 1841 febru�r 20.-�n halt meg Hamelinben. N�met gy�gyszer�sz, 1805-ben morfint vont ki �piumb�l. A felfedezett alkaloid�t az �lmok g�r�g isten�r�l, Morpheusr�l morfinnak nevezte el. Ez az els� alkaloida, amit n�v�nyb�l nyertek. �gy teh�t � az els� olyan szem�ly, aki gy�gyn�v�nyb�l akt�v hat�anyagot tudott izol�lni. Az elk�vetkez� �vekben a morfin hat�sait vizsg�lta. V�g�l 1815 ut�n haszn�lt�k a szert sz�les k�rben.

A morfin mai el��ll�t�s�nak forradalmi szabadalm�t egy fiatal magyar gy�gyszer�sz, Kabay J�nos dolgozta ki. El�sz�r az �n. "z�ld" elj�r�st alkalmazta, majd, mivel ez nem bizonyult kell�en gazdas�gosnak, kidolgozta, hogyan lehet m�kszalm�b�l morfiumot el��ll�tani. Az elj�r�sban a forradalmi szabadalom az volt, hogy nem kellett a morfin el��ll�t�s�hoz el�bb �piumot k�sz�teni, �gy a morfin k�sz�t�se az ellen�rizhetetlen �pium-termel�st mindink�bb visszaszor�totta.

Kabay J�nos: 1896-1936; a Tiszavasv�ri Alkaloida Gy�gyszergy�r megalap�t�ja; a morfin kivon�s sz�raz-elj�r�s�nak kidolgoz�ja. (6)