Bek�sz�nt�.

Munk�mr�l �ltal�ban, illetve a honlap c�lj�r�l

1993 �ta dolgozom aneszteziol�gus orvosk�nt. Munk�m sokoldal�, hiszen az aneszteziol�gus nem csak az �rz�stelen�t�sek szakembere, szak�gam hivatalos megjel�l�se: Aneszteziol�gus �s Intenz�v Ter�pi�s szakorvos.

Szakm�m sor�n �ves szinten kb 700-1500 aneszt�zi�t v�geztem att�l f�gg�en, hogy mindenkori munkahelyemen milyen volt a betegforgalom, illetve mennyit t�lt�ttem m�t�n k�v�l (aneszteziol�giai ambulanci�n, intenz�v oszt�lyon, szakmai gyakorlatokon).

„V�ltoz� munkahelyen” t�lt�m munkaid�met, ami azt jelenti, hogy koll�g�immal megosztva forg� rendszerben l�tjuk el az aktu�lis m�t�ket, az ambulanci�t �s az intenz�v oszt�lyos feladatokat, illetve az aktu�lisan ad�d� k�rh�zon bel�li s�rg�ss�gi eseteket.

(Mit mondjak, unatkozni nem szoktunk!)

M�ig is megd�bbent� sz�momra, amikor �ppen aneszteziol�giai ambulanci�ra vagyok beosztva, hogy mennyire hi�nyosak az emberek inform�ci�i mind az altat�ssal, mind az �rz�stelen�t�sekkel kapcsolatban.

Legt�bbj�k att�l retteg, hogy �rezni fogja a m�t�tet, vagy �bren lesz a m�t�t alatt, net�n nem �bred fel az altat�sb�l, vagy leb�nul az �rz�stelen�t�ssel kapcsolatban.

Nos, szakm�nk fiatal orvosi szak�g ugyan, de dinamikusan �s gyorsan fejl�d�tt megalakul�sa �ta, ma m�r kiz�r�lag erre specializ�l�dott, magasan k�pzett szakemberek v�geznek mind altat�st, mind region�lis �rz�stelen�t�seket.

Nem v�letlen, hogy a szakma nem v�lt k�l�n az intenz�v ter�pi�t�l, hiszen a s�rg�ss�gi betegell�t�s sor�n (amely el�fordul minden k�rh�zban, ahol akt�v seb�szeti oszt�ly m�k�dik, f�ggetlen�l att�l, vajon van-e az int�zetnek k�l�n s�rg�ss�gi r�szlege) sok esetben kell ell�tnunk kritikus �llapotban �rkez� betegeket. Ezek az �n. „akut” betegek jelentik szakm�nk legnehezebb �s egyben legszebb kih�v�sait, gy�gyul�suk minden egyes esetben siker�lm�ny. Olyan ez, mint az extr�m sportok, �n a bunjee-jumpinghoz szoktam hasonl�tani: nem tudn�k meglenni n�lk�le.

Mi�rt sz�ks�ges az intenz�v ter�pia ismerete?

(1) Ma nagyon sok az id�s, m�t�tre v�r� beteg. A kor el�re haladt�val egyre t�bb k�s�r�betegs�g, t�rsbetegs�g l�p fel az �reged� szervezetben, a leggyakoribbak a magas v�rnyom�s, cukorbetegs�g �s az �relmeszesed�s, valamint a sz�v probl�m�k. Ezek kezel�s�hez, ha nem is olyan m�lys�gekben, mint a szakmai specialist�k, de magas szinten �rten�nk kell.

A k�s�r�betegs�gek ismerete nagyon fontos sz�munkra, hiszen ma az aneszteziol�giai �s m�t�ti sz�v�dm�nyek nagy r�sze ezek talaj�n alakul ki, a k�s�r�betegs�g ismeret�ben ezeket a sz�v�dm�nyeket �ltal�ban m�t�ti el�k�sz�t�ssel, speci�lis vizsg�latokkal, �s ezek ismeret�ben esetleg az addigi gy�gyszeres kezel�s v�ltoztat�s�val meg tudjuk el�zni.

Ambul�ns munk�nk sor�n nemcsak a k�s�r�betegs�gek jelenl�t�t kell felismerni �s tudom�sul venni, hanem m�rlegeln�nk kell minden egyes beteg eset�ben, hogy szakmai kompetenci�nk elegend�-e ezen betegs�gek perioperat�v (m�t�t k�r�li) ell�t�s�ra, vagy be kell vonnunk a specialist�kat a csapatmunk�ba.

Jelenlegi munkahelyemen ambulanci�nkon napi szinten 10-15 beteg fordul meg, ezek k�z�l �ltal�ban 1-3 beteget kell tov�bb k�lden�nk kardiol�gus, diabetol�gus, neurol�gus vagy endokrinol�gus (stb) koll�g�hoz.

(2) Az akut seb�szeti betegek nagy r�sz�n�l olyan potenci�lisan �letvesz�lyes kr�zis �llapotok k�s�rik az oper�ci�ra v�r� betegs�get, mint a kisz�rad�s, szeptikus �llapot (v�rm�rgez�s), v�rz�sb�l ered� v�rszeg�nys�g, f�jdalomb�l-kiv�rz�sb�l ered� shock, a szervezet ionh�ztart�s�nak eltol�d�sa, magas l�z, stb. Ha beteg�nk ilyen, vesz�lyeztetett �llapotban �rkezik, els�dleges feladatunk a vesz�lyeztetett beteg el�k�sz�t�se, �llapot�nak stabiliz�l�sa, ami a gyors, de alapos m�t�ti kivizsg�l�ssal p�rhuzamban, a seb�sz koll�g�val egy�tt, csapatmunk�ban folyik a m�t�t el�tt.

(3) Ritk�n fordulnak el� aneszt�zi�val kapcsolatos sz�v�dm�nyek. (Kb 1% �s 1ezrel�k k�zt). Ezek ell�t�sa �s felismer�s rutin feladat kell, hogy legyen, ma m�r nem okoznak komolyabb hossz� t�v� probl�m�t. Alapvet�en m�gis ell�t�suk az intenz�v ter�pia hat�r�n mozog.

(4) Sok esetben a beteg m�r szeptikus �llapotban �rkezik a seb�szeti oszt�lyra, ilyen esetekben r�gt�n a m�t�t ut�n �ltal�ban intenz�v ter�pi�s oszt�lyunkon helyezz�k el, am�g a kritikus �llapotot �t nem v�szeli, s�t, n�ha m�r az el�k�sz�t�st is az intenz�v oszt�lyon v�gezz�k.

Jelenlegi cikkem legyen bevezet�, hiszen r�mutat arra, mi�rt tartom sz�ks�gesnek honlapom megalkot�s�t:

(1)   Betegeink nagy r�sze nincs tiszt�ban az alapvet� lehet�s�gekkel, melyeket sz�m�ra a m�t�ti �rz�stelen�t�sek sor�n fel tudunk k�n�lni.

(2)   Az emberek t�bbs�ge sok esetben annyira f�l a k�rh�zi ell�t�st�l, hogy �rkez�skor �llapota kritikus, vagy �letvesz�lyes. Ezeket az �llapotokat a t�vhitek eloszlat�s�val, a felvil�gos�t�ssal rem�nyeim szerint cs�kkenteni lehet.

(3)   A k�s�r� betegs�gek karbantart�sa, a m�t�ti el�k�sz�t�s nagyon fontos. Sajnos ma a magyar lakoss�g nagy r�sze elhanyagolja ismert k�s�r� betegs�geit, fel sem tudja sorolni az �ltala szedett gy�gyszereket, s�t, adott esetben p�nz hi�ny�ban, vagy tudatlans�gb�l nem is szedi �ket.

(4)   Orvost�rt�neti �ttekint�ssel szeretn�k r�vil�g�tani arra, milyen hatalmas �s gyors fejl�d�s �ll sz�ken vett szakter�letem m�g�tt. Paradoxon, de n�ha egy-egy felfedez�s �vsz�zadokig pihent, am�g alkalmazni kezdt�k.

Id�m korl�tozott, heti szinten (�tlagosan) 64 �r�t dolgozom a munkahelyemen, ez havonta legal�bb 6 alkalommal jelent 24 �r�s szolg�latot. �gy honlapomra csak a fennmarad� szabad id�mben tudok id�t sz�nni. �m mindazokr�l a k�z�rdek� dolgokr�l szeretn�k majd sz�t ejteni, amit egy ember megtehet saj�t eg�szs�ge �rdek�ben, �s ezt nem csak aneszteziol�giai vonatkoz�sban szeretn�m megtenni.

NeMo 2009.03.30