Miért altatás? Miért érzéstelenítés? Pro és kontra

Amikor egy beteg számára érzéstelenítési módot választunk, a legfőbb célunk az, hogy biztonságosan érjünk el teljes érzéstelenséget úgy, hogy ez a betegünk számára is jó közérzetet biztosítson és minél kevesebb fájdalommal ússza meg a műtét körüli, ún. perioperatív szakot.

Természetesen minden esetben alkalmazkodnunk kell a műtét típusához, és lehetőség szerint olyan módszert kell választanunk, amellyel pl meglévő kísérőbetegségek esetén a lehetséges szövődmények veszélyét minimálisra csökkentjük. Amennyiben lehetséges, figyelembe vesszük a beteg akaratát, ám vannak olyan súlyos kísérőbetegségek, amelyek mellett egyik-vagy másik módszerünk annyira kockázatos lenne, hogy akár komoly egészségkárosodást is okozhatnánk alkalmazásuk során.

Az altatásnak - a beteg számára - határozott előnye, hogy a beteg öntudatát a műtét teljes idejére kikapcsoljuk, semmire sem fog emlékezni. Azonban határozott hátránya, hogy bármennyire is időben adunk viszonylag hosszabb hatású fájdalomcsillapítókat már a műtét alatt megkezdve azok adagolását (preemptív analgézia), mégsem tudjuk garantálni, hogy ébredéskor nem alakul ki fájdalom. Ez is egyéni, mint minden reakció. Másik hátrány, hogy az altatáskor, főként az ébredés folyamán számos szövődménylehetőség adódik. Kezdve az allergiás reakciókon, hiszen számos gyógyszert használunk (minél több szert kombinálunk, annál kisebb az egyéb káros mellékhatások veszélye, hiszen annál kisebb dózisra van szükség egy-egy gyógyszerből, azonban nő a lehetséges allergének száma). A légúti szövődmények ma már kevésbé veszélyesek, mint a narkózis hőskorában, azonban - főként dohányosoknál, tüdőbetegeken, asthmásokon, vagy érzékenyebb nyálkahártya mellett - néhány százalékban előfordulnak. Ha csupán a tervezett műtétekről beszélünk, akkor üres gyomor mellett a súlyos légúti szövődmények, mint pl a félrenyelés és az ebből eredő tüdőgyulladás, teljesen kiküszöbölhetők. Ezért fontos, hogy a műtét és az anesztézia éhgyomorra történjen, legalább 6 óra teljen el az előző étkezést követően.

Természetesen vannak olyan műtét típusok, amelyek mindenképpen altatást igényelnek, ilyenek pl a laparoscopos sebészeti beavatkozások, a hasi műtétek többsége, a mellkasi műtétek, és a koponyaűri, valamint gerincműtétek.

A sürgős műtétek legtöbbjét is altatásban végezzük.

Az érzéstelenítések legfőbb előnye, hogy több órás érzéstelenséget tudunk segítségükkel biztosítani a betegek számára. Ez legtöbb esetben azt jelenti, hogy a műtétet követő 2-3 órában még fájdalommentesek. Ez főként az igen érzékeny területek: pl gáttájék műtétjeinél nagyon előnyös. Az alsó végtagi műtéteket, kismedencei műtéteket (pl urológiai műtétek, lágyéksérv) főként gerincközeli érzéstelenítésben javasoljuk. Igen előnyös ez akkor, ha viszonylag hosszabb műtétre készülünk, hiszen az altatás esetén pl minél hosszabb a műtét és az altatás, annál több szövődményre számíthatunk.

Az érzéstelenítés nem azt jelenti, hogy ébren kell lenni betegünknek a műtét idejére. Intravénás szereinkkel szendergő állapotot tudunk létrehozni, amennyiben betegünk ezt igényli, és egy kellemes bódulatban tölti ilyenkor az operáció idejét.

Vannak olyan műtétek, amelyekhez kombinált anesztéziát javasolunk betegünknek, ez azt jelenti, hogy a regionális anesztéziát és a mély-altatást együtt alkalmazzuk, kihasználva ezek minden előnyét a műtét alatt és a műtét utáni fájdalomcsillapításban is.

Honlapomon a továbbiakban majd részletesen bemutatom az anesztéziák főbb típusait, kitérve előnyeikre, valamint veszélyeikre is.