Mi�rt altat�s? Mi�rt �rz�stelen�t�s? Pro �s kontra

Amikor egy beteg sz�m�ra �rz�stelen�t�si m�dot v�lasztunk, a legf�bb c�lunk az, hogy biztons�gosan �rj�nk el teljes �rz�stelens�get �gy, hogy ez a beteg�nk sz�m�ra is j� k�z�rzetet biztos�tson �s min�l kevesebb f�jdalommal �ssza meg a m�t�t k�r�li, �n. perioperat�v szakot.

Term�szetesen minden esetben alkalmazkodnunk kell a m�t�t t�pus�hoz, �s lehet�s�g szerint olyan m�dszert kell v�lasztanunk, amellyel pl megl�v� k�s�r�betegs�gek eset�n a lehets�ges sz�v�dm�nyek vesz�ly�t minim�lisra cs�kkentj�k. Amennyiben lehets�ges, figyelembe vessz�k a beteg akarat�t, �m vannak olyan s�lyos k�s�r�betegs�gek, amelyek mellett egyik-vagy m�sik m�dszer�nk annyira kock�zatos lenne, hogy ak�r komoly eg�szs�gk�rosod�st is okozhatn�nk alkalmaz�suk sor�n.

Az altat�snak - a beteg sz�m�ra - hat�rozott el�nye, hogy a beteg �ntudat�t a m�t�t teljes idej�re kikapcsoljuk, semmire sem fog eml�kezni. Azonban hat�rozott h�tr�nya, hogy b�rmennyire is id�ben adunk viszonylag hosszabb hat�s� f�jdalomcsillap�t�kat m�r a m�t�t alatt megkezdve azok adagol�s�t (preempt�v analg�zia), m�gsem tudjuk garant�lni, hogy �bred�skor nem alakul ki f�jdalom. Ez is egy�ni, mint minden reakci�. M�sik h�tr�ny, hogy az altat�skor, f�k�nt az �bred�s folyam�n sz�mos sz�v�dm�nylehet�s�g ad�dik. Kezdve az allergi�s reakci�kon, hiszen sz�mos gy�gyszert haszn�lunk (min�l t�bb szert kombin�lunk, ann�l kisebb az egy�b k�ros mell�khat�sok vesz�lye, hiszen ann�l kisebb d�zisra van sz�ks�g egy-egy gy�gyszerb�l, azonban n� a lehets�ges allerg�nek sz�ma). A l�g�ti sz�v�dm�nyek ma m�r kev�sb� vesz�lyesek, mint a nark�zis h�skor�ban, azonban - f�k�nt doh�nyosokn�l, t�d�betegeken, asthm�sokon, vagy �rz�kenyebb ny�lkah�rtya mellett - n�h�ny sz�zal�kban el�fordulnak. Ha csup�n a tervezett m�t�tekr�l besz�l�nk, akkor �res gyomor mellett a s�lyos l�g�ti sz�v�dm�nyek, mint pl a f�lrenyel�s �s az ebb�l ered� t�d�gyullad�s, teljesen kik�sz�b�lhet�k. Ez�rt fontos, hogy a m�t�t �s az aneszt�zia �hgyomorra t�rt�njen, legal�bb 6 �ra teljen el az el�z� �tkez�st k�vet�en.

Term�szetesen vannak olyan m�t�t t�pusok, amelyek mindenk�ppen altat�st ig�nyelnek, ilyenek pl a laparoscopos seb�szeti beavatkoz�sok, a hasi m�t�tek t�bbs�ge, a mellkasi m�t�tek, �s a koponya�ri, valamint gerincm�t�tek.

A s�rg�s m�t�tek legt�bbj�t is altat�sban v�gezz�k.

Az �rz�stelen�t�sek legf�bb el�nye, hogy t�bb �r�s �rz�stelens�get tudunk seg�ts�g�kkel biztos�tani a betegek sz�m�ra. Ez legt�bb esetben azt jelenti, hogy a m�t�tet k�vet� 2-3 �r�ban m�g f�jdalommentesek. Ez f�k�nt az igen �rz�keny ter�letek: pl g�tt�j�k m�t�tjein�l nagyon el�ny�s. Az als� v�gtagi m�t�teket, kismedencei m�t�teket (pl urol�giai m�t�tek, l�gy�ks�rv) f�k�nt gerinck�zeli �rz�stelen�t�sben javasoljuk. Igen el�ny�s ez akkor, ha viszonylag hosszabb m�t�tre k�sz�l�nk, hiszen az altat�s eset�n pl min�l hosszabb a m�t�t �s az altat�s, ann�l t�bb sz�v�dm�nyre sz�m�thatunk.

Az �rz�stelen�t�s nem azt jelenti, hogy �bren kell lenni beteg�nknek a m�t�t idej�re. Intrav�n�s szereinkkel szenderg� �llapotot tudunk l�trehozni, amennyiben beteg�nk ezt ig�nyli, �s egy kellemes b�dulatban t�lti ilyenkor az oper�ci� idej�t.

Vannak olyan m�t�tek, amelyekhez kombin�lt aneszt�zi�t javasolunk beteg�nknek, ez azt jelenti, hogy a region�lis aneszt�zi�t �s a m�ly-altat�st egy�tt alkalmazzuk, kihaszn�lva ezek minden el�ny�t a m�t�t alatt �s a m�t�t ut�ni f�jdalomcsillap�t�sban is.

Honlapomon a tov�bbiakban majd r�szletesen bemutatom az aneszt�zi�k f�bb t�pusait, kit�rve el�nyeikre, valamint vesz�lyeikre is.