Egyiptomi orvosl�s - Szakszer�s�g �s tud�s

 

Val�sz�n�s�thet�, hogy az egyiptomi orvosl�s m�r az �birodalom kor�t�l nagyon specializ�lt volt, m�r H�rodotosz is sz�mos szakorvosr�l tesz eml�t�st: "Az orvosi tudom�ny �gy van n�lunk felosztva, hogy minden orvos csak egy betegs�get gy�gy�t, �s nem t�bbet. �gy minden hely orvosokkal van tele; vannak orvosok , akik a szemet gy�gy�tj�k, m�sok a fejet, m�sok a fogat, m�sok az altesti bajokat �s m�sok a bels� betegs�geket." (H�rodotosz, 142.)
Az egyiptomi orvosok nem rendelkeztek elm�ly�lt anat�miai ismeretekkel: a testet n�gy elemb�l �ll�nak tekintett�k, s a k�zhiedelemmel ellent�tben a mumifik�l�s sor�n sem tettek szert olyan m�lyrehat� ismeretekre, ahogy azt hinn�nk. Mindez azzal indokolhat�, hogy a vall�si el��r�sok tiltott�k a boncol�st, ugyanis a l�lek halhatatlans�ga csak addig garant�lt, am�g a test �s tagjai egyben vannak. A mumifik�l�st is csak arra illet�kesek, az �n. pastophorok v�gezhett�k.
Az ereket, az inakat �s az idegeket nem is k�l�nb�ztett�k meg egym�st�l, ugyanazt a fogalmat (metu) haszn�lt�k mindh�romra. �lettani jelleg� le�r�sokat a papiruszokban jobb�ra csak �rint�leges tal�lunk, s azok is t�bbnyire fel�letesek. P�ld�ul abban a hitben �ltek, hogy a leveg� a fejb�l 32 �ren kereszt�l jut a testbe, ami k�ts�gess� teszi, hogy tiszt�ban voltak a t�d� val�di m�k�d�s�vel. A szimmetrikus testr�szeknek is elt�r� funkci�t tulajdon�tottak: a test baloldal�n l�v� szerveket a hal�l, a jobb oldalon l�v�ket pedig az �let szerveinek tekintett�k. A fogf�j�st pedig giliszt�kra vezett�k vissza, a fogideget ugyanis a testt�l idegen l�nynek tartott�k.
Ann�l alaposabb megfigyel�seket olvashatunk viszont a sz�vvel kapcsolatban - ismert�k a sz�vt�gul�st, a sz�vburokgyullad�st �s a sz�vvel kapcsolatos betegs�geket, tiszt�ban voltak a sz�v k�zponti szerep�vel, de a billenty�k szerep�t illet�en m�r nem voltak kell�en megalapozott ismereteik. Az Ebers-papiruszban err�l ezt olvashatjuk: ha egy orvos "ujjait a fejre, a tark�ra, a kezekre, a sz�v hely�re, a k�t karra vagy b�rhov� a k�t l�bra helyezi, akkor a sz�vet m�ri, mert annak ed�nyei (az ember) minden tagj�hoz hozz�tartoznak. (A sz�v) besz�l minden tag ed�nyeinek fel�let�n." (K�kosy, 259.) A sz�vet tekintett�k a gondolkod�s k�zpontj�nak is, s azt is felt�telezt�k, hogy az em�szt�sben is jelent�s szerepe van.
A betegs�gekre vonatkoz� egyiptomi (majd g�r�g) elk�pzel�sek szerint a testben �rtalmas testnedvek (uhedu) keringenek bizonyos ed�nyekben, s ezek beteg�tik meg az embereket. A korabeli felfog�s szerint az ed�nyek sz�ll�tj�k a v�rt �s a testnedveket, valamint a k�ros nedveket, az �r�l�ket �s a leveg�t is. Ebb�l ad�d�an az ed�nyeken val�sz�n�leg az ereket kell �rteni.

Forr�s: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khai/0/31152/2