Ennek a szeml�letnek lehet a k�vetkezm�nye a legk�s�bb Diodoros Siculus (I. 82) idej�re kialakult rendszer, amely szerint, ha egy beteg �llapota a hagyom�nyos m�dt�l elt�r�en kezelve romlik, akkor orvos�t hal�llal is lehetett s�jtani. B�r a t�rv�ny el�zm�ny�r�l nem tudunk, az el�-�zsiai t�rv�nyhoz�sban tal�lhat�k az orvosi mesters�get �z� szakemberekre vonatkoz� b�ntet�sek, �gy a gy�gy�t�st �ltal�nosan mesters�gnek tekint� szeml�lettel legk�s�bb a perzsa h�dolts�g idej�n az egyiptomiak szem�ly�ket �rint�en is szembes�ltek. Az orvosl�sban az eredm�nytelen kezel�s b�ntet�s�t tan�s�tja p�ld�ul a g�r�g Dareiosz-legenda egyik r�szlete, miszerint a f�lrekezelt l�bficam miatt kegyvesztett� v�lt egyiptomi orvosokat kar�ba h�z�s fenyegette (H�rodotosz III. 132).

Az Ebers-papirusz t�bb mint 33 �n�ll� „k�nyv”, vagyis papirusztekercs egym�s ut�ni lem�sol�s�val j�tt l�tre.

 Az Ebers-papiruszban tal�lhat� k�nyvek, a t�bbi ismert orvosi papiruszhoz hasonl�an, z�m�kben recepteket foglalnak magukban. Egyes receptek megism�tl�d�se k�t k�l�nb�z� k�nyvben arra mutat, hogy a m�sol� nem v�gzett rendszerez� munk�t, automatikusan, siet�sen m�solta a kiv�lasztott anyagot.

 Itt is, �s a t�bbi recept-gy�jtem�nyben is rendk�v�l sz�kszav�an, v�zlatosan fogalmazt�k meg a recepteket:

 „Amit az�rt tesznek, hogy a t�vist kih�zz�k, ha a h�sban van: bebiu dar�zs f�szke, m�z, r�tenni.” (Eb 726)

A t�m�rs�g egyik megnyilv�nul�sa az is, hogy a betegs�g vagy t�netek megnevez�se helyett gyakran csak a „m�sik” sz�val vezett�k be a recepteket, �s sokszor k�s�bb sem tiszt�zt�k a kezel�s c�lj�t, vagyis, hogy melyik, az el�z� receptben megeml�tett betegs�g kezel�s�re szolg�l� anyagokat sorolj�k fel. Az el��ll�t�s m�dj�t �s felhaszn�l�si �tmutat�t is csak jelz�sszer�en eml�tik.

M�sik: bog�ncs (?) 1/8 ro, bor 5 ro, amau term�se 5 ro, felmeleg�teni, 4 napig inni. (Eb 78) – a 72. receptb�l tudni, hogy a pened-b�lf�reg ellen haszn�lt�k, mint a k�vetkez� kett�t is.

M�sik: v�r�s s�r 1, k�m�ny 1, dzsaisz n�v�ny 1, Thot-tolla n�v�ny 1, amau term�se 1, tiam n�v�ny 1, perzea term�se 1, �des s�r, megf�zni, egy napig inni. (Eb 79)

M�sik: szentj�noskeny�r term�se 1, tej 1, m�z 1, senita n�v�ny magja 1, bor, megf�zni, �tt�rni, n�gy napig inni. Ez a gyomor ki�r�t�se. (Eb 80)

M�sik: szentj�noskeny�r term�se 1, �desv�zi kagyl� belseje 1, zsirad�k 1, �sszekeverni, massz�v� gy�rni, kisz�r�tani, sz�tz�zni miut�n kisz�radt, mindk�t szem k�ls� r�sz�re tenni. (Eb 343) – az el�z� recept szerint „a l�t�s megnyit�sa” a c�lja.

V�r�s okker, galenit, finomra t�rni, szikom�rtejjel �sszekeverni, azzal sok napig kenni. (Eb 505) – az 504. alapj�n a m�r kifeh�redett �g�si sebek megsz�ntet�s�re ir�nyult az �t k�vet� receptekkel egy�tt.

M�sik: szentj�noskeny�rfa lisztje 1, m�zzel �sszekeverni,bek�tni. (Eb 506)

M�sik: finom v�szonk�t�st �sszeapr�tani zsirad�kban, bekenni. (Eb 507)

M�sik: t�mj�n 1, m�z 1, bekenni. (Eb 508)

M�sik egy seb varasod�s�hoz: l�bab, �sszet�rni, v�sznon �tsz�rni, zsirad�kkal �s m�zzel �sszekeverni, (bek�tni �gy, hogy) k�zben legyen a k�ls� oldalain debit n�v�ny sz�la, minden nap, am�g jobban nincs. (Eb 516) – ny�lt seb kezel�s�re szolg�lt az 515. recept szerint.

M�sik: friss khemu n�v�ny, megf�zni 1 meszta-folyad�kban khuruval (? term�s / �sv�ny) �s anyatejben, a kheszed duzzanat ny�l�s�ra tenni, am�g az mag�t�l le nem esik. (Eb 569) – a kezel�s c�lj�t az 567-hez (sefutduzzanat) k�pest n�mileg m�dos�tja a v�g�n hozz�f�z�tt kieg�sz�t�ssel.

M�sik a s�ntas�g legy�z�s�re: kenet n�v�ny 1, bors� 1, feny�liszt 1, erjedt datolyasziruppal �sszekeverni, a k�t l�bat bek�tni vele. (Eb 607) – a 605. recept a l�b betegs�geir�l besz�l, konkr�t meghat�roz�s n�lk�l.

M�sik: k�gy� levetett b�re, megf�zni, sz�tt�rni zsirad�kban, felvagdalt, megf�tt �s zsirad�kba nyomott csig�val(?),  ny�l�s�ra tenni. (Eb 727) – t�vis elt�vol�t�s�hoz javasolj�k a fent id�zett 726 alapj�n.

Annak ismerete, amit a ricinusb�l k�sz�tenek; amint a r�gi �r�sokban tal�lhat�, �s amint hasznos az emberek sz�m�ra.

(a) Miut�n sz�tvert�k gy�ker�t a v�zben, annak a fej�re teszik, aki beteg. R�gt�n eg�szs�ges lesz, mint az olyan, aki nem beteg.

(b) Ha pedig hasmen�ses sz�klettel szenved� ember megr�g egy keveset term�s�b�l s�rrel, akkor megsz�nik a betegs�g az ember has�ban.

(c) �s bizony term�s�t�l meg is n� az asszony haja. �sszet�rni, massz�t k�sz�teni, zsirad�kkal az asszonyra tenni, �s � bed�rzs�li vele a fej�t.

(d) �s bizony elk�sz�tik term�s�b�l olaj�t az�rt is, hogy bekenj�k vele azt, akinek uhau b�rbetegs�ge van, �s ityetyet meg khuau (ti. ezekt�l szenved), �s rossz az �llapota. �llnak a riumu, mintha semmi sem t�rt�nt volna vel�k. Hasonl�k�ppen ken�ccsel kezeli �t (ti. az orvos a beteg n�t) 10 napig, bekenv�n nagyon kor�n, am�g megsz�nnek (ti. a b�relv�ltoz�sok). Val�ban kiv�l�, milli�szor (ti. kipr�b�lt).

A ricinusr�l tudjuk, hogy magj�t, level�t �s gy�ker�t is lehet gy�gy�szati c�lra alkalmazni, de az adagol�ssal nagyon �vatosnak kell lenni, mert a mag rendk�v�l m�rgez�. A n�v�ny f�bb hat�anyagai, a ricinolaj-, izoricinolaj-, sztearin- �s linolsav gliceridjei, alapvet�en hashajt�k, a belek kitakar�t�i, de emellett b�rnyugtat� �s -puh�t� hat�ssal is rendelkeznek. A ricinust els�sorban olaj form�j�ban hasznos�tj�k. Ezekkel a mai meg�llap�t�sokkal teljesen �sszhangban �ll az �egyiptomi felhaszn�l�s le�r�sa is, m�g ha t�bb, ott eml�tett betegs�g eset�ben a pontos azonos�t�s megoldatlan is.