Az �gynevezett anat�miai trakt�tusok (Eb 854–856) az egyiptomi orvosl�s ok-okozati rendszer�be engednek bepillantani. Az ezek alapj�n megismert, t�bb iskol�ra oszl� korabeli anat�miai rendszerek azonban l�nyegesen elt�rnek a mai nyugati orvostudom�ny �ltal k�vetett modellt�l. Valamennyi alapt�tel�nek tekinti, hogy a szervezetet „csatorn�k, cs�vek” – metu h�l�zz�k be, melyek k�zpontja a khati-sz�v. (Volt tudniillik egy m�sik, ib sz�val megnevezett sz�v-fogalom is.) Metunak tekintettek minden, a szervezetben tal�lhat� cs�- vagy vezet�kszer� k�pz�dm�nyt, �gy ez a sz� egyar�nt jelenthetett eret, inat, izmot, szalagot �s ideget. A metu-rendszer sz�mukra els�dlegesnek tartott fontoss�g�t j�l t�kr�zi az els� trakt�tus c�me �s kifejt�se is:

A szunu-orvos titkainak a kezdete: a khati-sz�v j�r�s�nak az ismerete, a khatisz�v ismerete. Metuk vannak benne minden tagja sz�m�ra. Ami ezeket illeti: „amikor b�rmely szunu, Szahmet b�rmely uab papja vagy b�rmely var�zsl� k�t kez�nek ujjait a fejre, a hal�nt�kra, a kezekre, az ib-sz�v hely�re, a k�t karra vagy a k�t l�bra teszi” – mindezzel a khati-sz�vet vizsg�lja. Mert annak vannak metui minden tagja sz�m�ra. Az � besz�de [ti. a khati-sz�v�] az, ami valamennyi tagban megtal�lhat� (Eb 854 a, 99,1-5).

(Szahmet istenn� �br�zol�sa reliefen)

• a (vil�gi) orvosok,
• Szahmet istenn�nek a templomokban a liturgikus feladatok ell�t�sa mellett gy�gy�t�ssal is foglalkoz� als� paps�ga, �s
• az istenvil�got m�gikus �ton befoly�solni igyekv�, amuletteket alkalmaz� �s k�l�nb�z�, szem�lyre szabott v�d� r�tusokat v�gz� var�zsl�.

N�gy metu van a k�t orrlyuk�ban. Kett� az, amely a v�lad�kot adja, kett� az, amely a v�rt adja. (854b, 99,5-6) – Ezeket k�t �rnek �s k�t ki�r�t� csatorn�nak lehet �rtelmezni.

N�gy metu van k�t hal�nt�ka belsej�ben. Amelyek h�tul vannak, azok adj�k a k�t szem v�r�t. A k�t szem minden betegs�ge benn�k keletkezik, mivel [ti. metui] nyitottak a k�t szem sz�m�ra. Ami azt illeti: „a v�z, amely bel�l�k j�n”, a szem k�t, pupill�s �risze adja azt. M�s mond�s: az alv�s teszi ezt a k�t szemben. (854c, 99,6-10)

Az itt eml�tett 4 metu k�z�l kett� lehetett csak „h�tul”, mivel a metu-kat mindig p�ros�val k�pzelt�k el. Ezek voltak teh�t a betegs�get is okoz� csatorn�k. Val�sz�n�bbnek t�nik, hogy szerint�k szint�n ezek sz�ll�tott�k a k�nnyet (b�r bizonyosak nem lehet�nk), mivel a m�sik p�rr�l nem sz�l a sz�veg, �s a v�z �s v�r p�ld�ul a m�j eset�ben is ugyanazon a rendszeren haladt v�gig. Ha helyes ez a k�vetkeztet�s, akkor a nem „h�tul” lev� metuk v�lhet�leg a szemidegekkel azonosak. A „m�s mond�s” megjel�l�s pedig arra vonatkozik, hogy a sz�veg lejegyz�i legal�bb k�t k�l�nb�z� forr�smunk�t haszn�ltak fel, �s a szemben keletkezett folyad�k �rtelmez�s�ben k�t elt�r� v�lem�nnyel tal�lkoztak.

N�gy metu van, amelyek a fejen sz�toszlanak. A hal�nt�kon kapcsol�dnak �ssze. Ezek okozz�k azut�n a kopaszod�si lyukat �s a zs�rosod�st. Ezt okozz�k kifel�. (854d, 99,10-12)

A metu �rtelmez�se itt egyel�re rejt�lyes. Mivel az arc r�szeit a t�bbi egys�gben sorra veszik, itt a fej f�lek k�z�tti h�ts� r�sz�t, vagyis a norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt hajjal bor�tott kopony�t beh�l�z� metukr�l besz�lhet csak a sz�veg. Ennek megfelel�en a kopaszod�si lyuk nyilv�nval�an az er�teljes hajhull�sra vonatkozik, �s a zs�rosod�s szint�n a fejb�rrel �s hajjal �llhat kapcsolatban.

Az Ebers-papirusz k�nyveinek egy r�sze speci�lis t�mak�r�ket �r le, amelyek nyilv�n valamelyik szakorvosi ter�let r�sz�t k�pezt�k (p�ld�ul szem�szet, f�l�szet, belgy�gy�szat, b�rgy�gy�szat, seb�szet, stb.), m�shol gy�gy�szati szempontb�l csak t�voli hasonl�s�g mutatkozik a k�z�s c�m alatt felsorakoz� egyes receptek k�z�tt (p�ld�ul valamennyit isten k�sz�tette), vagy az sem, mivel gy�jtem�nyes munka l�v�n innen-onnan sebt�ben �sszeszedett receptek k�vetik egym�st. A betegs�geket rendszerint a t�net jelentkez�s�nek helye szerint csoportos�tott�k. �gy ker�lhetett p�ld�ul a m�jmegnagyobbod�s a gyomorbetegs�gek k�z�, annak ellen�re, hogy a t�netek okoz�j�nak az egyiptomi orvosok is a m�jat tartott�k, �s sz�mon tartott�k, s�t �n�ll� k�nyvben r�gz�tett�k is a m�j kezel�s�t.

Az Ebers-papirusz �rnoka egy eg�sz tekercset l�tott m�g a m�j bajair�l – igaz, mind�ssze �t esetet m�solt le.

Ma m�r kider�thetetlen, hogy eredetileg milyen hossz� volt ez a k�nyv, illetve mi�rt ennyit m�soltak le bel�le. Csak az vil�gos, hogy a m�jat nemcsak elk�l�n�tett anat�miai egys�gk�nt tartott�k sz�mon, hanem felismert�k n�h�ny elv�ltoz�s�t, �s bels� ter�pi�val megpr�b�lt�k kihajtani bel�le a m�reganyagokat. Az �t fennmaradt le�r�s legal�bbis err�l tan�skodik, mint p�ld�ul:

A m�j kezel�s�re szolg�l� orvoss�gok kezdete: f�ge 1/8, perzea term�se 1/8, sz�l�szem 1/16, felhas�tott szikom�rf�ge 1/8, f�ldit�k term�se 1/16, gumi 1/32, t�mj�n 1/64, zs�zsa 1/64, v�z 15 ro, �jjel a harmatnak kitenni, �tt�rni, n�gy napig inni. (Eb 477, 67,7-9)

A gyomorbetegs�gekr�l sz�l� k�nyv passzusai szerkezet�kben er�sen el�tnek a fenti receptek�t�l. A didaktikus szesau (‘j�rtass�g’) m�faj�ba tartoznak, melynek szerkezete az egyiptomi orvosok vizsg�lati �s kezel�si m�dszer�t k�zvet�ti sz�munkra: sz�beli anamn�zis �s manu�lis vizsg�lat ut�n j�n a diagnosztiz�l�s �s a gy�gykezel�s lehet�s�geinek m�rlegel�se, ezt k�veti az el��rt kezel�s le�r�sa �s annak v�rhat� eredm�nye, esetleg t�bb l�pcs�ben.

Az Ebers-papiruszon a daganatokat �s duzzanatokat jegyezt�k m�g le ezzel a m�dszerrel. Mint orvosirodalmi m�faj, a szesau jellemzi m�g a Smith-papirusz el�oldal�t, de ritk�bban m�s papiruszokon is el�fordul.

Vagyis ha azt �szlelt�k, hogy a gyomor m�rete �sszesz�k�lt, a p�ciens l�zas volt, �tv�gytalan, hasf�j�sr�l panaszkodott, akkor a szunu volt a megfelel� szakorvos. � az el��r�sok szerint lefektette, hogy kez�vel kitapinthassa a bels� szervek helyzet�t, majd a diagn�zis meger�s�t�se ut�n hashajt�t �rt el�. V�rakoz�sa szerint ett�l a beteg megk�nnyebb�lt, �llapota javult – m�r csak a m�j oldal�n volt gyulladt –, de m�g nem j�tt rendbe. A k�vetkez� hashajt� hat�s�ra azonban helyre�llt a rend: ism�t v�z t�lt�tte meg a m�j metuit, amint az elk�pzel�s�k szerint eg�szs�ges �llapot�ban term�szetes volt.

Az orvosi gyakorlat racion�lis oldala mellett rendk�v�l fontosnak tartott�k annak vall�si �s m�gikus vet�let�t is. M�r az is jelzi az irracion�lis szf�ra fontoss�g�t, hogy az Ebers- papirusz els� h�rom paragrafusa r�olvas�s: el�sz�r a k�t�s, pakol�s, ken�cs vagy b�rmilyen m�s orvoss�g felhelyez�sekor,

majd a k�t�s lev�telekor hangzottak el mond�sok, v�g�l akkor, amikor a beteg megitta az orvoss�got.

K�l�n�sen vil�gosan kidomborodik ez p�ld�ul olyan kifejez�sekb�l, mint ‘H�thor, a malachit �rn�je’, szaur – a ‘nagy var�zslat�’ n�vre hallgat� �sv�ny, vagy a szeneb – ‘eg�szs�g’ form�j�ban megnevezett n�v�ny. Ilyen �s hasonl� anyagok sz�mos receptben fellelhet�k az Ebers-papiruszban �s m�sutt.