A Homeoszt�zis

A homeoszt�zis a bels� k�rnyezet dinamikus �lland�s�g�t jelenti, az �l� szervezetek egyik legfontosabb jellemz�je.

Canon vezette be a fogalmat. A bels� k�rnyezet dinamikus �lland�s�ga �s stabilit�sa alatt a megfelel� t�panyag-ell�totts�got, a l�gz�si g�zok sz�ks�ges mennyis�g�t �s min�s�g�t, a testfolyad�kok megfelel� mennyis�g�t, min�s�g�t (t�rfogat, ion�sszet�tel, k�mhat�s, h�m�rs�klet, ozmotikus nyom�s) �s a v�dekez� m�dok megl�t�t, megfelel� m�k�d�s�t �rtj�k.

Ezeket az „�sszetev�ket” az �nfenntart� m�k�d�sek biztos�tj�k az �l� szervezet sz�m�ra, a hormon- �s az idegrendszer seg�ts�g�vel, amelyeket egy�ttesen �nszab�lyoz� m�k�d�seknek nevez�nk.

A dinamikus �lland�s�gra az�rt van sz�k�s�g minden �l� szervezet sz�m�ra, mert a sejtek csak az �si k�r�lm�nyekhez (az �let megjelen�s�nek ideje) hasonl� k�rnyezetben k�pesek l�tezni �s m�k�dni, teh�t kimondhatjuk, hogy a sejtek sz�m�ra „�letfelt�tel” a bels� k�rnyezet dinamikus stabilit�sa/�lland�s�ga, amely az �si k�rnyezethez -�s�ce�n - hasonl�v� teszi magukat a sejteket. (Wikipedia)

Az emberi szervezetnek saj�t gy�gy�t� mechanizmusai vannak.

Minden, a szervezetet �rint� k�ros�t� hat�s beind�tja ezeket a mechanizmusokat, ha s�r�l�s �r benn�nket, a seb beheged, a t�r�tt csont �sszeforr, a fert�z�sekb�l immunrendszer�nk seg�ts�g�vel kil�balhatunk gy�gyszerek n�lk�l is, ha folyad�kot vesz�t�nk, pl a ny�ri nagy melegben, megszomjazunk, stb.

A legt�bb heveny betegs�g meggy�gyulhat akkor is, ha nem avatkozunk bele a gy�gyul�s folyamat�ba.

A szervezetnek ezt a t�rekv�s�t, amely az egyens�lyi �llapot helyre�ll�t�s�ra ir�nyul �s ez�ltal az �ngy�gy�t�st �s gy�gyul�st el�seg�ti, homeoszt�zisnak nevezz�k.

A homeoszt�zis �lland� m�k�d�sben van. A bels� �s k�ls� k�rnyezet minden v�ltoz�sa beind�tja a kiegyens�lyoz� mechanizmusok m�k�d�s�t.

Sok esetben arra gondolunk, megbetegedt�nk, holott csup�n szervezet�nk pr�b�l megszabadulni az �t �rt k�ros hat�sokt�l �s m�reganyagokt�l; pl n�tha, ki�t�sek, hasmen�s form�j�ban.

A hagyom�nyos nyugati gy�gym�dok a betegs�g megnyil�nul�sait gyakran csak elfojtj�k (t�neti kezel�s, pl mozg�sszervi probl�m�k eset�n f�jdalomcsillap�t�s oki ter�pia helyett).

A reflexhat�sokon alapul� reflexter�pia (teny�r �s talpmassz�zs, f�l-ter�pia, akupunkt�ra, akupressz�ra), a manu�lter�pia �s sz�mos m�s, keleten �vezredek �ta alkalmazott kezel�si m�dszer a szervezet �ngy�gy�t� mechanizmusainak kibontakoz�s�t seg�ti �s t�mogatja. Nem a t�netekre, hanem az azt kiv�lt� okokra van hat�ssal, el�seg�ti a teljes gy�gyul�st.

(Forr�s: Pal�gyi Jolanda: K�zreflexol�gia)

Sejtjeink k�drendszer�ben �n. "repair", vagyis helyre�ll�t� mechanizmusok m�k�dnek. Mindaddig, am�g kell� energi�nk van, ezek a k�drendszerek automatikusan helyre�ll�tj�k a sejtek eredeti �llapot�t. Csakis akkor borul fel az egyens�ly, ha a genetikailag k�dolt helyre�ll�t� mechanizmusok is s�r�lnek, vagy a szervezetnek nincs el�g ereje ahhoz, hogy �nmag�n seg�tsen.

Tudta-e: