Test�nk�n t�bb sz�z akt�v pont �s akt�v z�na tal�lhat�. Az elnevez�s arra utal, hogy ezek ingerl�sekor – nyom�s, t�sz�r�s, massz�roz�s -, az ingerre reflex, vagyis visszahat�s keletkezik a hozz� tartoz� szervben, testr�szben. Ezt a jelens�get �vezredek �ta gy�gy�t�sra haszn�lj�k.

Az ezen a hat�son alapul� gy�gym�dokat reflexter�pi�nak nevezz�k.

Ez a t�volhat�s az alapja az akupunkt�r�s kezel�snek, a f�lcimpater�pi�nak, az �riszdiagnosztik�nak, �s a talp- �s teny�tz�na massz�zsnak.

Min�l pontosabban �s szervspecifikusabban ingerelj�k a megfelel� reflexz�n�t (pontot), ann�l kifejezettebb lesz ennek hat�sa az illet� szervre.

A reflexter�pi�s kezel�sek gy�gy�t� hat�sa azon a felismer�sen alapul, hogy a reflexz�n�k, reflexpontok energiap�ly�k r�v�n k�lcs�nhat�sban �llnak a szervezet k�l�nb�z� r�szeivel. Ez lehet�v� teszi, hogy az energia egyens�lyt helyre�ll�tsuk, az energia �raml�si akad�lyt elh�r�tsuk, �s az energi�t a megfelel� helyre ir�ny�tsuk.

A l�bon t�bb, mint 70000 idegv�gz�d�s van, ezek ingerl�s�vel a vel�k kapcsolatban �ll� szervekre hat�st tudunk gyakorolni. Ugyanez igaz a k�zre is.

(Walter Froneberg n�met neurol�gusnak a nyolcvanas �vekben siker�lt kimutatnia a l�b reflexz�n�i �s az idegrendszer k�z�tti kapcsolatot)

A hagyom�nyos nyugati orvostudom�ny is ismer �s haszn�l sz�mos reflexjelens�get, pl a Head-z�n�k a gerincvel� �ltal beidegzett bels� szervekhez (gyomor, sz�v, vese, stb) kapcsol�d� b�rfel�letek (dermatom�k), egy adott bels� szerv megbeteged�sekor bizonyos Head-z�n�ban a b�rfel�let �rz�kenny�, f�jdalmass� v�lik, pl az epeh�lyag betegs�gekor a jobb v�ll is �rz�keny. Szint�n reflexhat�st haszn�lunk akkor, ha pl a szapora sz�vm�k�d�st a nyaki erek, vagy a szem nyom�s�val, esetleg a nyelv kifel� h�z�s�val igyeksz�nk lass�tani. Orvosi k�r�kben ezek a reflexjelens�gek j�l ismertek, b�r tal�n a laikusoknak furcs�n hangzanak. Az ismertetett reflexjelens�gek idegp�ly�i anat�miailag is kimutathat�k.

(dr Pal�gyi Jolanda: K�zreflexol�gia)