A Jog az Eg�szs�ghez Egyes�let k�zlem�nye

Budapest, 2009. szeptember 25.

Dr. Lenkei G�bor �s Dr. Lenkei Gy�rgy tudom�nyos �sszefoglal�ja

Felesleges hiszt�riakelt�s?

Higgadtan �s tudom�nyosan a H1N1 v�rusr�l �s a v�d�olt�sr�l

�gy t�nik, olykor k�nnyebb f�lelmet kelteni �s hiszt�ri�t gerjeszteni, mint k�zz� tenni a t�nyeket,  a higgadt, j�zan igazs�got.

Vizsg�ljuk meg a H1N1, m�s n�ven sert�sinfluenza,  vagy szint�n haszn�latos nev�n, �j influenza t�m�t a rendelkez�s�nkre �ll� tudom�nyos adatokon t�kr�ben.

Az orvosi szakma legf�bb szab�lya: „Sohase �rts”, latinul Nil nocere”. J�l ismert, hogy az orvosi beavatkoz�soknak, legyen az m�t�t, vagy gy�gyszerek el��r�sa a beteg sz�m�ra, vagy ak�r v�d�olt�s, vannak kock�zatai. Ahhoz, hogy egy orvos meg tudjon felelni a „Sohase �rts” elv�r�snak, h�rom k�rd�st kell alaposan megvizsg�lnia:

1./ Mennyire vesz�lyes az a dolog, amivel szemben fel k�v�n l�pni? �rdemes-e egy�ltal�n beavatkoznia?

2./ Mik a tervezett beavatkoz�s, pl. v�d�olt�s v�rhat� el�nyei? Mekkora v�delmet jelent az a p�ciensei sz�m�ra?

3./ Mik a tervezett beavatkoz�s kock�zatai, vesz�lyei? Milyen m�rt�kben sodorja vesz�lybe a p�cienst, ha azt alkalmazza? Mennyire biztons�gos a beavatkoz�s?

Amennyiben a h�rom t�nyez� egy�ttes vizsg�lata azt mutatja, sz�ks�ges, �s hasznos elv�gezni a beavatkoz�st, mert a beteg elfogadhat� szinten biztons�gban van, v�lhet�en nem fog k�rosodni, de sz�mottev� el�nyh�z jut a beavatkoz�s r�v�n, az orvos fel�rja a gy�gyszert, elv�gzi a m�t�tet, vagy beadja a v�d�olt�st.

Nem szeretn�nk, ha �n azt hinn�, le akarjuk besz�lni arr�l, hogy beadassa �nmag�nak, vagy gyermek�nek a H1N1 v�d�olt�st. Csup�n tudom�nyos t�nyekkel szeretn�nk t�mogatni abban, hogy a legjobb d�nt�st tudja meghozni.

Els�k�nt n�zz�k meg, mennyire vesz�lyes az �j influenza:

Az Orsz�gos Tiszti F�orvos ir�ny�t�sa al� tartoz� Orsz�gos J�rv�ny�gyi (Epidemiol�giai) K�zpont k�rlevelet k�ld�tt ki a h�ziorvosok sz�m�ra. Abban ez olvashat�:

„A megbeteged�s �ltal�ban a norm�l szezon�lis influenza jellegzetes t�neteivel j�r, �s sz�v�dm�ny n�lk�l, �nmag�t�l gy�gyul.”

Majd �gy folytatja:

„Az influenza hirtelen kezd�dik, �s a leggyakrabban �szlelt t�netei: l�z, k�h�g�s, torokf�j�s, orrdugul�s, orrfoly�s, izomf�jdalom, fejf�j�s, f�radts�g, hidegr�z�s. Esetenk�nt gyomor-b�lrendszeri t�netek is el�fordulhatnak, pl. hasmen�s, h�nyinger, h�ny�s.”

Ugyanezen int�zet hivatalos jelent�se szerint m�jus 18. �s szeptember 13-a k�z�tt, 17 h�t, kb. n�gy h�nap alatt �sszesen 206 ember betegedett meg H1N1 v�rus �ltal. 32 beteget �poltak k�rh�zban. A J�rv�ny�gyi K�zpont jelent�s�t id�zve:

„legt�bbj�kn�l elk�l�n�t�si/�vatoss�gi int�zked�sk�nt, nem pedig a megbeteged�s

s�lyoss�ga miatt”.

Egy beteg halt meg. M�s forr�sb�l sz�rmaz� inform�ci� szerint az �ldozat s�lyos �llapotban l�v�, v�gst�dium� r�kbeteg volt.

Csak �sszehasonl�t�sk�ppen:

Naponta 3-4 magyar veszti �let�t k�zleked�si balesetben, teh�t a jelent�sben szerepl� 17 hetes id�szak alatt 357-476 f� halt meg ennek k�vetkezt�ben.

Orvosi szakfoly�iratb�l sz�rmaz� inform�ci�k alapj�n 17 h�t alatt Magyarorsz�gon 2618 ember vesz�ti �let�t az elfogyasztott gy�gyszerek mell�khat�sai k�vetkezt�ben. Minden egyes nap 22 ember.

Gyakran hallani h�reket influenza-szer� (ez a kulcs: szer�!!!) megbeteged�sekr�l. Az egyik legut�bbi esetn�l (a Gy�rben megbetegedett 59 iskol�s) is bebizonyosodott, hogy egyik�k sem volt H1N1 v�russal fert�z�tt.

Az influenza az orvosi tank�nyvek szerint els�sorban azok sz�m�ra lehet vesz�lyes, akik legyeng�lt, leromlott �llapotban vannak, eleve s�lyos betegs�gekben szenvednek, akiknek leromlott, nagyon meggyeng�lt az immunrendszere.

Ezt kell egy orvosnak m�rlegelnie. A p�ciensn�l v�rhat�an sz�v�dm�nyekt�l mentesen fog-e lezajlani az esetleges fert�z�s, vagy v�rhat�-e komolyabb probl�ma?

Az olt�si kock�zat ar�nyban van-e azzal a haszonnal, amit a beavatkoz�s r�v�n el lehet �rni?

Vannak olyan rossz �llapotban l�v� emberek, akikn�l nem neh�z megadni ezekre a k�rd�sekre a v�laszt.

N�zz�k meg mit tanult minden orvos az influenza elleni v�d�olt�sok hat�konys�g�r�l.

(a K�zeg�szs�gtan tank�nyvet id�zz�k, amit Kertai P�l Professzor �r �rt, aki szint�n volt Orsz�gos Tiszti F�orvos)

„a v�d�olt�soknak csak m�rs�kelt siker�k van”

„Hazai tapasztalatok szerint a v�d�hat�s 50-60%-os �s n�h�ny h�napig tart.”

A m�rs�kelt siker h�tter�ben �ll� okok k�z�l kett�:

1./ Az influenzav�rus fert�z�s ellen az orr, a sz�j �s a l�gutak ny�lkah�rty�j�n megjelen� ellenanyag ny�jtana biztos v�delmet, de ezt a fajta v�dekez�st a v�d�olt�sok nem alak�tj�k ki.

2./ Az influenza v�rus folyamatosan v�ltozik, �gy az olt�anyagban felhaszn�lt v�ltozat �s a v�rhat� fert�z�st okoz� v�ltozat sohasem teljesen azonos.

Vizsg�ljuk meg a harmadik k�rd�st.

Mennyire megb�zhat�ak az elv�gzett biztons�gi pr�b�k?

Ennek meg�t�l�s�hez �nnek tudnia kell, hogy a v�d�olt�sokkal kapcsolatos sz�v�dm�nyeket az orvosok h�rom csoportba sorolj�k.

1./ Korai sz�v�dm�nyek – 6-24 �r�n bel�l bek�vetkez�

2./ N�h�ny napon bel�l bek�vetkez�

3./ K�s�i sz�v�dm�nyek – �ltal�ban 60 napon bel�l jelentkeznek.

Ennek alapj�n j�zan �sszel bel�that�, hogy egy biztons�gi pr�b�t nem lehet megnyugtat�an lez�rni 60 napn�l r�videbb id� alatt. Ha ezt megtessz�k, nem der�lhet f�ny a k�s�i sz�v�dm�nyekre.

A biztons�gi pr�b�kat el�sz�r �llatk�s�rletekben v�gzik el, majd amikor ezek eredm�nye megnyugtat�, elv�gzik ezeket embereken is. Nagyon profi, jap�nos szervez�s mellett elegend� lehet egy h�t el�k�sz�t�s az �llatk�s�rletek el�tt, 60 nap v�rakoz�s a lehets�ges k�s�i sz�v�dm�nyek miatt, majd m�g egy h�t a nyert adatok ki�rt�kel�s�re. Ezut�n egy h�t el�k�sz�t�s az emberk�s�rletekre, majd a 60 nap letelte ut�n egy h�t a ki�rt�kel�sre. Ez k�tszer 60 nap, plusz k�tszer egy-egy h�t.

Nagyon j� szervez�s mellett az �llatk�s�rletek elv�gezhet�ek k�t �s f�l h�nap alatt, ugyan�gy az emberk�s�rletek is ugyanennyi id� alatt. Ez �sszesen 5 h�nap.

Az olt�anyagot gy�rt� c�g �ltal 2009. j�nius 18-�n, cs�t�rt�k�n k�zz�tett adatok alapj�n az els�, sorozatgy�rt�sra alkalmas olt�anyag el�z� nap k�sz�lt el, �s 17-�n, szerd�n m�r el is kezdt�k a t�meges alapanyaggy�rt�st.

A k�zlem�nyben ez szerepel:

„A legy�rtott vakcin�t (olt�anyagot) ezut�n fogj�k tesztelni el�bb �llatokon, majd a sikeres �llatk�s�rletek ut�n embereken is. Jelenleg az alapanyaggy�rt�s van folyamatban, ami heteket vehet ig�nybe, de azut�n, - m�r a k�s�rletek folytat�s�val p�rhuzamosan – heti 500 ezer adag vakcin�t k�sz�t majd a c�g.”

T�telezz�k fel, hogy 2009. j�lius 1-re legy�rtott�k a sz�ks�ges alapanyagot, �s minden egy�b felt�tel is rendelkez�sre �llt ahhoz, hogy megkezd�dhessenek az �llatk�s�rletek az elk�sz�lt vakcin�val. Innent�l kezdve, ha minden j�l megy, �t h�napra van sz�ks�g a k�s�i sz�v�dm�nyek lehet�s�g�nek biztons�gos kisz�r�s�re.

J�lius, augusztus, szeptember, okt�ber, november.

Ha minden k�s�rlet hiba, z�kken�k n�lk�l lezajlik, j�zan sz�m�t�s szerint december elej�re lehet beny�jtani az olt�anyagot az OGYI-hoz (Orsz�gos Gy�gyszer�szeti Int�zet) enged�lyez�sre.

T�telezz�k fel, hogy m�r j�nius 18-�n. a bejelent�s napj�n megkezd�dtek az �llatk�s�rletek, �s ezek lezajl�s�t k�vet�en nem kellett egy hetet elvesztegetni az emberk�s�rletek el�k�sz�t�s�vel. Ilyen m�don – elm�letileg – m�r 2009. okt�ber v�g�re, tal�n m�r a k�zep�re �ssze�llhat a k�p, amely szerint az olt�anyag, tekintettel a k�s�i sz�v�dm�nyekre is, biztons�gosnak tekinthet�.

Sz�m�t�saink szerint az emberk�s�rletek legkor�bbi re�lis kezdete szeptember k�zep�re eshetett volna, hiszen az �llatk�s�rletek m�g a legt�k�letesebb szervez�s mellett sem fejez�dhettek be augusztus 19-e el�tt. Ezt k�vette volna a k�s�rleti eredm�nyek ki�rt�kel�se, az iratok elk�sz�t�se �s beny�jt�sa az enged�lyez� OGYI-hoz.

Augusztus 26-�n, szerd�n viszont m�r azt jelentett�k, hogy 120 �nk�ntes feln�tt m�r meg is kapta a k�s�rleti v�d�olt�st, s�t m�r meg�rkezett a gyermekek k�s�rleti v�d�olt�s�t j�v�hagy� OGYI enged�ly is. Elkezd�dtek teh�t az emberk�s�rletek. Csodasz�mba men� sebess�g. Egyetlen h�t alatt ki�rt�kelt�k az eredm�nyeket, elk�sz�tett�k az enged�lyez�shez sz�ks�ges iratokat, �s be is ny�jtott�k az OGYI-hoz. Ott v�gigfutott az enged�lyez�si folyamaton, kiadt�k az enged�lyt az emberk�s�rletekre �s m�r be is oltott�k az �nk�nteseket. Egyetlen h�t alatt. Tiszteletre m�lt� szervez�s.

A h�rek szerint m�r a v�gleges, a t�meges alkalmaz�st lehet�v� t�v� OGYI enged�ly is a forgalmaz� kez�ben lesz legk�s�bb 2009. szeptember 29-�n, alig egy h�nappal azt k�vet�en, hogy az �nk�nteseket beoltott�k.

Okt�ber elej�n m�r el is akarj�k kezdeni a t�meges olt�sokat.

�gy t�nik, nem v�rj�k ki a 60 napot.

Minden h�ten legy�rtottak 500 ezer vakcin�t, ez havi 2 milli�, 3 h�nap alatt 6 milli�. A h�rekben is ezt tett�k k�zz�. Rendelkez�sre �ll 6 milli� olt�anyag.

Csak k�rd�sk�nt fogalmaz�dott meg benn�nk, ha menet k�zben kider�lne, hogy az olt�anyag m�gis vesz�lyes, vajon kidobn�k a m�r legy�rtott 6 milli� adagot?

Az Orsz�gos Tiszti F�orvos m�r szeptember 1-�n a k�vetkez�ket nyilatkozta:

„A feln�ttek k�s�rleti olt�sa befejez�d�tt, bebizonyosodott, az olt�anyag �rtalmatlan, a h�ten elkezd�dnek a hat�konys�gi vizsg�latok, �gy t�nik okt�ber elej�re nagy mennyis�gben rendelkez�sre �ll majd az olt�anyag.”

Bevalljuk, minket nem gy�z�tt meg a garant�lt biztons�goss�gr�l.

Ezt is nyilatkozta:

„egy nagyobb j�rv�ny a lakoss�g 30 %-�t �rinten�”

Az 3 milli� ember. Nek�nk m�r van 6 milli� vakcin�nk. Vajon h�ny embert akarnak beoltani?

�gy t�nik, mintha lenne itt egy kis siets�g, hogy min�l el�bb, min�l t�bb olt�anyagot gy�rtson le a megb�zott c�g. Ez a siets�g ellentmond annak a nyilatkozatnak, amelyet Dr. Bujdos� L�szl� Tiszti F�orvos �r, a H1N1 j�rv�ny megf�kez�s�re l�trehozott Bizotts�g (Pand�mi�s Bizotts�g – a pand�mia sz� egyszer�en vil�gj�rv�nyt jelent) eln�ke tett 2009. j�nius 3-�n, szerd�n.

„Nem kell sietni az �j t�pus� influenza elleni v�d�olt�s kifejleszt�s�vel, mivel a v�rus nem v�ltotta be a f�lelmeket, �s nem okozott gyilkos j�rv�nyt az �szaki f�ltek�n.”

H�ny emberen tesztelt�k az olt�anyag biztons�goss�g�t

Az olt�anyagok alkalmaz�s�nak vannak olyan sz�v�dm�nyei, amelyek csak mondjuk, minden ezredik embert �rintenek. Ahhoz, hogy az ilyen vesz�lyeket is megnyugtat� biztons�ggal ki lehessen sz�rni, megfelel�en nagysz�m� emberen kell elv�gezni a biztons�gi pr�b�kat. Egy minden ezredik embert �rint�, ritka sz�v�dm�ny eset�ben, ehhez nem elegend� m�g egyezer ember vizsg�lata sem, hiszen a v�letlenszer�s�g hozhat olyan helyzetet, hogy a ritka sz�v�dm�ny nem jelenik meg m�g egy ezer f�s csoportban sem. Lehet, hogy csak az 1011-ik embern�l jelenn�nek meg a t�netek.

A jelek szerint legkevesebb 6 milli� ember beolt�s�ra k�sz�ltek fel. Ekkora t�megn�l egy minden ezredik embert �rint� sz�v�dm�ny m�r hatezer szem�lyn�l okozna k�rosod�st.

A biztons�gi pr�b�kat mind�ssze 120 feln�tt �s 42 gyermek bevon�s�val v�gezt�k el.

Milyen v�rus ellen k�sz�lt az olt�anyag?

Az olt�anyag gy�rt�j�t�l a k�vetkez� nyilatkozat volt olvashat� 2009. j�nius 18-�n, cs�t�rt�k�n:

„B�r kor�bban a gy�rt� azt �g�rte, hogy a vil�gon els�k�nt fog vakcin�t el��ll�tani a

v�rus vad, vesz�lyes, kezelhet� form�j�b�l, err�l k�s�bb letettek…”

Ezek szerint az olt�anyag nem is abb�l a v�rusb�l k�sz�l, amely az

�ll�t�lagos j�rv�nyt okozza?

Majd �gy folytatja:

„…a v�rtn�l enyh�bb j�rv�ny miatt, a biztons�gosabbnak, hat�konyabbnak �s gazdas�gosabbnak tartott m�dszerek fel� fordultak. A t�megtermel�sre sz�nt v�rust v�g�l nem a m�jus els� het�ben kapott vadv�rusb�l k�sz�tett�k, hanem abb�l az �gynevezett „klasszikus reasszort�ns” v�rust�rzsb�l, amelyet az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) k�r�lbel�l k�t hete k�ld�tt meg Magyarorsz�gnak.”

Seg�t�nk �rtelmezni:

1./ A j�rv�ny a v�rtn�l enyh�bb.

2./ Igaz�n hat�kony olt�anyagot abb�l a v�rusb�l lehetne k�sz�teni, amely a t�nyleges fert�z�seket �s megbeteged�seket okozza. Ezt h�vj�k „vad v�rus”-nak.

3./ Az olt�anyagot m�gsem ebb�l k�sz�tett�k.

4./ A „klasszikus reasszort�ns”

kifejez�s jelent�se: egy olyan H1N1 v�rus megnevez�s�re haszn�lj�k, amely a m�lt sz�zad harmincas �veiben bukkant fel az USA-ban.

5./ A hivatalos indokl�s szerint a jelenlegi �jfajta H1N1 v�rus �ppen az�rt vesz�lyes, mert teljesen �j, olyan, amilyennel az emberek kor�bban nem tal�lkozhattak, �gy nem alakulhatott ki v�detts�g vele szemben.

6./ Az influenza �ppen az�rt fert�z �jra �s �jra, mert a kor�bbi v�rusok nagyon gyorsan �j form�ba alakulnak. Az �j form�kkal szemben azonban nem �v meg a kor�bban, m�s form�kkal szemben szerzett v�detts�g.

7./ A kor�bbi v�rus t�pusokra kifejlesztett v�d�olt�sok �ppen ez�rt nem v�denek meg az �j v�ltozatokkal szemben, �ppen ez�rt van sz�ks�g arra, hogy minden alkalommal �j vakcin�t fejlesszenek ki az �j v�rusb�l.

8./ �ll�t�lag hatalmas j�rv�ny fenyeget minket, egy teljesen �j v�rus megjelen�se miatt. V�dekez�sk�ppen milli�sz�mra gy�rtjuk azt a vakcin�t, amely egy 80 �vvel ezel�tti v�ltozat ellen v�d? Az olt�anyag ugyanis az 1930-ban felismert, �gynevezett „klasszikus reaaszort�ns” t�pusb�l k�sz�l.

9./ Tal�n nem v�letlen, hogy h�ziorvosok csoportja m�r tiltakozott a tervezett t�meges olt�sok ellen. Kijelentett�k, hogy nem v�llalnak felel�ss�get a H1N1 vakcina ut�n jelentkez� esetleges sz�v�dm�nyek�rt. Azt szeretn�k, ha a jelentkez�k al��rn�nak egy jogi nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy magukra v�llalj�k az ezzel kapcsolatos �sszes felel�ss�get.

Slusszpo�n

Id�zet az Eg�szs�g�gyi Miniszter �r �ltal al��rt, �s ezzel j�v�hagyott �gynevezett

„Nemzeti Influenza Pand�mi�s Terv”- b�l. (a pand�mia sz� egyszer�en vil�gm�ret� j�rv�nyt jelent)

Alc�m:

„Int�zked�si terv �j influenza v�rus �ltal okozott vil�gj�rv�ny eset�re”

5. sz�m� mell�klet:

3. oldal:

„A k�rfolyamat sz�v�dm�ny n�lk�l egy h�ten bel�l lezajlik.”

14, oldal:

„A jelenleg el��ll�that� olt�anyagokkal az influenzaj�rv�nyokat megel�zni, vagy l�nyegesen befoly�solni nem lehet.”

A dokumentum jel�l�se: Verzi� 2 2009/07/21

Azt term�szetesen nem vitatjuk, hogy b�rmilyen, ak�r egy enyhe influenza j�rv�nynak is lehetnek �ldozatai. Ez t�ny. A k�rd�s az, hogy a jelenlegi olt�anyag megfelel-e az orvos szakmai biztons�gi elv�r�soknak, �s az olt�sok a tudom�nyos t�nyek teljes k�r� figyelembe v�tel�vel fognak-e megt�rt�nni.

Amennyiben valakinek az jelent biztons�g�rzetet �s megnyugv�st, ha beadatja �nmag�nak az olt�anyagot, tegye meg, j�rjon el legjobb meggy�z�d�s�nek megfelel�en.

A helyes elj�r�s minden esetben az, ha k�rd�seit, k�ts�geit megvitatja a kezel� orvos�val.

Rem�lj�k siker�lt elegend� t�nyt, tudom�nyos adatot biztos�tanunk a j� d�nt�shez, amelyet v�g�l, �nnek kell meghoznia.

Tisztelettel,

a Jog az Eg�szs�ghez Egyes�let nev�ben:

Dr. Lenkei Gy�rgy Jog az Eg�szs�ghez Egyes�let Tudom�nyos tan�csad�

Dr. Lenkei G�bor Jog az Eg�szs�ghez Egyes�let Eln�k

Budapest, 2009. szeptember 25.