�n tanulta az egyetemen?

A fizikai tr�ningnek kritikus szerepe van az eg�szs�g fenntart�s�ban, s�t sz�mos betegs�g gy�gy�t�s�ban, az USA orvosegyetemeinek t�bb mint fel�ben a kurrikulumok szerint egy �rva sz� sem esik arr�l, hogy mi�rt �s hogyan �rdemes edzeni, �s hogyan lehets�ges a mozg�shi�nyos �letm�dban szenved�ket seg�teni abban, hogy elkezdjenek mozogni, sportolni.

A Journal of Physical Activity and Health c�m� szaklapban megjelent tanulm�ny - If Exercise is Medicine®, Where is Exercise in Medicine? Review of U.S. Medical Education Curricula for Physical Activity-Related Content - szerint az USA orvosegyetemeinek 51%-a nem ny�jt olyan kurzust a hallgat�inak, ahol tanulhatn�nak a fizikai aktivit�ssal kapcsolatos k�rd�sekr�l, 21%-uk mind�ssze egyetlen kurzuson foglalkozik a t�m�val, �s 82%-ukat �gy lehet elv�gezni, hogy a leend� orvos egy sz�t sem tanult a fizikai aktivit�ssal kapcsolatban, azaz a l�tez� kurzusok nagy r�sze szabadon v�laszthat�, �s a felm�r�sek szerint alacsony n�pszer�s�g� az orvostanhallgat�k k�r�ben.

R�ad�sul ezek az adatok m�g a halad�bb, fejlettebb orvosegyetemekr�l besz�lnek, mivel a kutat�k - Brad Cardinal �s munkat�rsai – azokb�l az inform�ci�kb�l vont�k le a k�vetkeztet�seket, amelyeket az orvosegyetemek k�zz�tettek a honlapjaikon: az USA-ban akkredit�lt 170 orvosegyetem k�z�l 118 rendelkezik olyan honlappal, amelyen megtal�lhat�k a kurrikulummal kapcsolatos inform�ci�k.

Mint Cardinal, az USA egyik vezet� sporteg�szs�g�gyi szakembere elmondja, a fizikai aktivit�ssal kapcsolatos ismereteket be kellene illeszteni az orvosegyetemek tanrendj�be, hiszen a vezet� megbeteged�si �s hal�l-oknak sz�m�t� kr�nikus betegs�gek - a kardiovaszkul�ris k�rok, a diab�tesz �s a daganatos betegs�gek – egyik kiv�lt� oka a mozg�shi�ny, �s megel�z�s�k, valamint gy�gy�t�suk egyik legfontosabb m�dszere a fizikai tr�ning. Az orvosok szerepe �ri�si kellene legyen a betegek mozg�ssal kapcsolatos felvil�gos�t�s�ban, b�tor�t�sukban, olyan m�dszerek aj�nl�s�ban, amelyekkel a mozg�sszeg�ny �letforma megjav�that�, azonban a kutat�sok szerint, folytatja Cardinal, az orvosok jelent�s r�sze nem rendelkezik a megfelel� tud�ssal �s magabiztoss�ggal, hogy az egyik leghat�konyabb gy�gym�dra oktassa betegeit.

A t�ma egyre nagyobb figyelmet kap az USA-ban, a Sportorvosok Nemzeti Koll�giuma elind�tott egy kezdem�nyez�st „A mozg�s gy�gyszer” c�mmel, aminek az a funkci�ja, hogy arra b�tor�tsa a k�rzeti orvosokat �s a t�bbi eg�szs�g�gyi szakembert, hogyfoglalj�k bele betegeik kezel�si terv�be a fizikai aktivit�st. Cardinal azt is hozz�teszi, hogy ha az orvosegyetemek k�ptelenek kurrikulumukba illeszteni a mozg�s-gy�gyszer oktat�s�t, akkor az orvosoknak egy�b m�dszereket kell tal�lniuk arra, hogy megszerezz�k a sz�ks�ges ismereteket.

Mire j� a mozg�s-gy�gyszer

K�zben egyre-m�sra l�tnak napvil�got a mozg�s-gy�gyszer haszn�val foglalkoz� tanulm�nyok, �s egyre t�bb betegs�gr�l der�l ki, hogy gy�gy�t�s�ban kiemelt fontoss�g� lenne a fizikai tr�ning.

A Journal of Hepatology cikke a nyugati vil�gban a kr�nikus m�jbetegs�g leggyakoribb ok�nak sz�m�t� nem-alkoholos zs�rm�j gy�gy�t�s�ban hangs�lyozza mind az aerobik, mind az ellen�ll� k�pess�g-fejleszt� tr�ning szerep�t. Nathan Johnson �s munkat�rsainak tanulm�nya - Effect of aerobic exercise training dose on liver fat and visceral adiposity – kifejti, hogy a tests�lyveszt�s m�rt�k�t�l f�ggetlen�l mindk�t mozg�sforma r�v�n hat�konyan cs�kkenthet� a m�j zs�rtartalma: a 8 hetes testgyakorl�s r�v�n az �tlagosan 7,5%-os zs�rtartalm� m�jak elvesztett�k zs�rjuk 18-29%-�t.

JAMA Oncology tanulm�nya - Susan G. Lakoski �s munkat�rsai: Midlife Cardiorespiratory Fitness, Incident Cancer, and Survival After Cancer in Men

- szerint a magas edzetts�gi �llapot k�z�pkor� f�rfiak k�r�ben 32%-kal cs�kkenti a t�d�-, a kolorekt�lis- �s a prosztatar�kos hal�loz�st, tov�bb� 55%-kal cs�kkenti a t�d�r�k, �s 44%-kal a kolorekt�lis r�k el�fordul�s�t.

A Journal of Thoracic Oncology cikke - Increasing Physical Activity and Exercise in Lung Cancer: Reviewing Safety, Benefits, and Application - szerint t�d�r�k eset�n a fizikai aktivit�s fontos ter�pi�s opci�, amely cs�kkenti a t�neteket, n�veli az �ll�k�pess�get �s az �letmin�s�get, cs�kkenti a m�t�t ut�ni komplik�ci�kat �s a k�rh�zi tart�zkod�s idej�t, azonban a klinikusok a sz�ks�gesn�l j�val kev�sb� haszn�lj�k ter�piak�nt a testmozg�st. Gerard A. Silvestri �s munkat�rsai arra is felh�vj�k a figyelmet, hogy a t�d�r�kos betegek k�zvetlen�l orvosukt�l v�rj�k a testmozg�ssal kapcsolatos aj�nl�sokat, amit ha megkapn�nak, az a ter�pi�s egy�ttm�k�d�s�ket is seg�ten�. Mint a szerz�k hangs�lyozz�k: a klinikusoknak b�tor�taniuk kell a fizikai aktivit�st b�rmilyen st�dium� t�d�r�kban szenvedjen is p�ciens�k, �s seg�teni�k kell a r�kot t�l�l�ket is abban, hogy hossz� t�von fent tudj�k tartani a mozg�sban gazdag �letm�dot.

Hogyan seg�ts�nk?

Silvia Koton �s munkat�rsainak vizsg�lata – Circulation; Physical Activity Among Married Couples in the Atherosclerosis Risk in Communities Study – abban is seg�ts�get ny�jt, hogy hogyan vegye r� az orvos beteg�t a testmozg�sra. A kutat�k p�rok mozg�ssal kapcsolatos szok�sait vizsg�lt�k, �s eredm�nyeik szerint ha a p�r egyik tagja jav�tja �letm�dj�t ebb�l a szempontb�l, akkor nagy val�sz�n�s�ggel az �lett�rs is k�vetni fogja: ha a feles�g a vizsg�lat kezdeti id�pontj�ban megfelel� mennyis�get mozgott, a f�rj 70%-kal nagyobb val�sz�n�s�ggel �rte el ugyanezt a szintet, azokhoz a f�rfiakhoz k�pest, akiknek a feles�ge kev�sb� volt fizikailag akt�v. Ha a f�rj mozgott megfelel� mennyis�gben, a feles�ge 40%-kal nagyobb val�sz�n�s�ggel �rte el a fizikai aktivit�s kell� szintj�t az ut�nk�vet�s alatt azokhoz a n�kh�z k�pest, akiknek a f�rje nem mozgott eleget. Mint a kutat�k megjegyzik: a fizikai aktivit�s serkent�s�nek jobb m�dszere a p�rok seg�t�se, mint az individu�lis tan�csad�s.