Nil nocere
NeMo - dr Nemessányi Mária © 2016.07.04. 19:42
Nil nocere szó szerint annyit jelent, ne árts!
Az orvosi etika egyik legalapvetőbb elve a "nil nocere", ne árts.
A mondat egyszerű, értelmezése azonban sok esetben nem könnyű, a gyógyító lelkét és szakmai tudása legjavát is próbára tevő feladat.
Regényeket lehetne írni erről, de a valódi megoldás mindig az adott személy etikai érzékén és mérlegelésén múlik.
Sok esetben másodperceken múlik a döntés, ennyi idő áll rendelkezésre, hogy tegyünk, vagy ne tegyünk meg valamit, legyen az újraélesztés, invazív beavatkozás (invazív, vagyis a test sz9veteit érintő, sértő beavatkozás, az egyszerű vénabiztosítástól és vérvételtől elkezdve a beavatkozást is igénylő képalkotó eljárásokon keresztül bonyolult műtétekig), vagy bármely, a beteg életét, életminőségét, vagy életkilátásait érintő tevékenység.
A döntés végül mindig egy képzeletbeli mérleg két serpenyőjébe tett információk sokaságán alapul, ezt kockázat/haszon alapú mérlegelésnek is lehet nevezni.
A mérleg egyik serpenyőjébe a tevékenységtől várható haszon, a másikba a tevékenység által okozható szövődmények kerülnek. Természetesen a kockázat/haszon arány a rendelkezésre álló adatok bővülése, vagy a beteg állapota alapján akár másodpercenként is változhat.
Időfaktor: a beteg szempontjából létfontosságú, mennyire sürgető az, hogy állapotát, alapbetegségét felismerjük és ennek megfelelő kezelést adjunk.
Példának okáért az ortopédiai és reumatológiai betegségek számottevő többségének magas időfaktora azt jelenti, hogy az életminőséget rontják, ám a beteg életét nem veszélyeztetik ezek a betegségek. Adott esetben néhány hónap halasztás is megengedhető.
A belgyógyászati betegségek egy része magas időfaktorral rendelkezik, de vannak halasztást nem tűrő krízishelyzetek, ahol néhány óra késlekedés is tartós egészségkárosodást okozhat, mint például a cukorbetegség és magasvérnyomás betegség krízishelyzetei, a magas lázzal járó szepzikus kórképek és számos más kórkép. Ezekben az esetekben az időfaktor kicsi, gyorsan kell cselekedni, a pontos diagnózisra sok esetben nincs idő, csak a csoport megállapítására, amely szerint a beteg kezelését megkezdjük.
Ha figyelmesen olvasták írásomat, kiderül, mennyire nem rajtunk, gyógyítókon múlik az, vajon ártunk, vagy nem ártunk. Igyekszünk tudásunk legjavával szolgálni a beteg embert, de néha, főként, ha rövid idő alatt kell felismernünk egy betegséget, elhárítanunk egy életet veszélyeztető kórképet olyan szövődmények is felléphetnek, amelyek - bár a beteg életét megmentettük - mégis tartós testi károsodással járnak.
|