|
Visszatekintés a H1N1-re
2016.08.05. 18:38
Utólag megállapítható, hogy a 2009-es H1N1 mizéria felesleges, sőt káros hisztériakeltés volt csupán. Hivatalosan ezt 2009-ben ki sem ejthettem a szájamon, sőt, ha megtettem, kollegáim többsége igencsak ferde szemmel nézett rám. A valós statisztikai adatok azonban a higgadt álláspont létjogosultságát bizonyították. Visszatekintve a kezdetben gyorsan terjedő vírus hamar kifulladt, a halálozás pedig a normál influenzánál szokásosnak csupán a felére tehető.
2016-ot írunk. A tömeghisztériát keltő H1N1 vírus Magyarországon néhány ezer megbetegedést, és 30 alatti halálesetet okozott. A megbetegedések száma is jóval kevesebb volt, mint a "hagyományos" szezonális influenzák esetében, bár a vírus kezdeti terjedése alapján ennél sokkal rosszabbra számítottunk. A H1N1 legtöbb esetben az immunrendszer valamilyen károsodásában szenvedő embereket betegítette meg.
A pánik legfőbb oka valószínűleg a vírus szokásosnál gyorsabb terjedése, és a kezdeti időszakban észlelt több súlyos, szövődményes eset. Ezúttal azonban - szerencsére - még a szakemberek is túlzó következtetéseket vontak le, a járvány jóval hamarabb, és jócskán kevesebb halálesettel csengett le, mint ahogyan azt feltételezték.
A szezonális influenza változatai szinte minden évben a "rettegett" H1n1-nél nagyobb járványokat okoznak, és általában a halálozásuk is nagyobb, azonban soha nem kapnak ilyen sajtót, és nem okoznak tömeghisztériát. Valószínűleg éppen azért, mert a sajtó nem foglalkozik velük. Elfogadjuk, hogy van, és megpróbáljuk elkerülni.
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy éves szinten csak az USA-ban több tízezer ember hal meg influenzában, illetve annak szövődményeiben, ezeknek a "normál" influenza járányoknak mégsincs sajtó visszhangja.)
A H1N1, vagy sertésinfluenza egyáltalán nem volt új vírus. Az 1918-as, igen nagy halálozási arányú spanyolnáthát ennek a vírusnak egy mutáns törzse okozta. Szerencsére a 2009-es pandémia halálozási mutatói ennél sokkal barátságosabbnak bizonyultak, becslések szerint mindössze 0,7 tízezrelék körül. (100 ezer emberből 7 haláleset).
Sokan rohantak beoltatni magukat, olyanok is, akik korábban soha nem tették, többen néztek hülyének, hogy én nem tettem, holott minden nap találkozhatom fertőzött betegekkel.
Az influenza leghatásosabb gyógyszere a méregdrágán árusított Tamiflu, vagy Relenza hatóanyagát tekintve hangzatos oseltamivir, illetve zanamivir némi utánjárással kideríthető, hogy a csillagánizs igen nagy koncentrátumú kivonata.
Következtetés:
Akkor is, most is azt gondolom, a pánikkeltés nem megfeelő reakció egyetlen fertőző betegség esetében sem. A H1N1 esetében sajnos világszerte a hisztérikus reakció gerjesztése (főként a sajtó igen nagymérvű lufi fújása) igen nagy szerepet kapott, még szakmai berkekben is.
A megelőzés a fertőző betegségek elleni legjobb védekezés.
A védőoltásokra első sorban azoknak a személyeknek van szüksége, ha biztonságos védőoltás áll rendelkezésre, akiknél az immunrendszer sérülése feltételezhető, idősek, senyvesztő betegségben (pl rák) szenvedők, nagyobb műtéten átesett betegek, jelentősen elhízott egyének, cukorbetegek, illetve légzőszervi betegek, hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Az influenza-szerű fertőzések többsége cseppfertőzéssel terjed, megelőzésükben első rendű szerepe van a kézmosásnak, a higiéniának.
Immunrendszerünk erősíthető helyes táplálkozással, rendszeres testedzéssel, vitaminokkal és gyógynövényekkel, nyomelemekkel.
Forrásaim közül kiemelném:
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
