Egészségbiztosító, vagy egészségbiztosítók?
Társadalombiztosító, vagyis mai nevén OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár).
Mi szól mellette?
Ma, Magyarországon minden beteget el kell látni. Mindenkit. A hajléktalan nyomorultat éppúgy, mint a milliárdost.
Nem tehetek róla, nekem a nincstelen, az utca embere, a hajléktalan sokszor szimpatikusabb, mint a gazdag. Nem azért, mert az előbbi még talán meg tudja köszönni a gyógyulását... hiszen nem biztos, hogy meg tudja köszönni. Lehet, hogy nyomorában nem maradt már más neki és az alkohol mámorába ölte kínját és bánatát... nem biztos tehát, hogy meg tudja köszönni, vagy hálás azért, amit teszünk. Az sem biztos, hogy jó neki a nyomorban tovább élni. De élhet. Kapott még egy lehetőséget: ma még.
A gazdag követel. Neki kitehetem a lelkemet, akkor sem jó. Szerethetem, az sem jó. Elláthatom osztályon felül, az sem jó. Neki a luxuskörülmények "járnak". Telefon, TV, külön szoba, külön ápolónő, külön orvos... de valljuk be: melyik kórház képes ma ezt Magyarországon nyújtani? Ezért van hát, hogy a milliárdosok külföldön gyógyíttatják magukat. Mert ott ez adott. Jó pénzért. Csakhogy: külföldön nem látják el azt, akinek nincs biztosítása, vagy nem tud kp fizetni. Megkapja a sürgősségi ellátást, aztán mehet vissza az utcára, nem jár neki műtét ha daganatos, ha sérve van, ha nem tud járni, mert úgy fáj a csípője - térde és persze nem tudja megfizetni a gyógyszerét sem, amire szüksége lenne az asztmájához, a szívbetegségéhez, vagy a cukorbetegségéhez...
Tehát: a szolidaritás- elvű biztosítás, az egy-biztosítós rendszer JÓ.
Jó azoknak, akik nem milliárdosok, hanem bérből- és fizetésből élnek, vagy valamiért nem dolgoznak, nem dolgozhatnak: nyugdíjasok, kismamák, csecsemők- és gyerekek, rokkantak, és végül munkanélküliek. Valljuk be, ma a magyar lakosság nagy része ezekbe a kategóriákba tartozik! Nekem nem derogál, hogy segítem őket, hogy nekik is jár az ellátás azért, mert én be tudom fizetni a TB-t és a munkáltatóm is befizeti.
Nem a TB ellen szól, csak épp ezért nem működik jelenleg:
A magyar állam úgy gondolta jó darabig és most is úgy gondolja, hogy túlságosan sok pénze van az OEP-nek, kár lenne ezt mind a betegek ellátására fordítani, így tehát belenyúlt a kasszába és jócskán elemelt belőle. Először azért, hogy az államadósságot fedezze. Majd azért, hogy palotákat, ingatlanokat építsen az OEP-nek. (Bocs, akkor még TB volt). Később másért, nem taglalom, kinek - kiknek a zsebébe vándorolhatott. Tehát, jócskán kiemeltek a kasszából, több száz, több ezer milliárdot. Így tehát nem jutott a kórházak fejlesztésére és a betegellátásra pénz. A betegeket módszeresen rászoktatták előbb a borravaló, majd a csillagászati összegű "hálapénzek" fizetésére. Utóbbihoz nem volt nehéz hozzászoknia a gátlástalan orvosoknak.
A hivatástudatból dolgozók sem régen, sem ma nem fogadnak el hálapénzt, legfeljebb borravalót. Nagy a különbség: utóbbi ugyanúgy, mint a pincérek, benzinkutasok, taxisofőrök esetében, a beteg megelégedettségének szerény kifejezése a kezelés UTÁN.
Eljutottunk a mai struktúrához: lerobbant kórházépületek, elavult műszerezettség, agyonhajszolt orvosok és nővérek, "fapados" ellátás.
Nem kellene ennek így lennie: mindössze az államnak kellene visszafizetnie az OEP részére azt a pénzt, amit elsikkasztott. Mindössze állami garanciának kellene arra léteznie, hogy a betegek tényleges ellátási költségét fedezze. Hiszen mindannyian fizettünk TB-t, nem is keveset. 1981 óta, amióta a 18. életévemet betöltöttem, mindig alkalmazott, vagy közalkalmazott voltam, s habár nem tudom a tényleges összeget lekérdezni, kb 50 - 60 milliót tettem már be az OEP kasszájába, amelynek töredékét sem használtam fel azóta. Ha mindent beleszámítok, GYES-t, GYED-et, műtéteket, táppénzeket és támogatott gyógyszereket, akkor sem jön ki több, mint kb 2 millió. Vagyis más betegek ellátását legalább 45 millával támogattam. Már ha a pénzemmel nem számol el senki. Mert nincsenek illúzióim, ha áttérünk a több-biztosítós rendszerre, akkor sem fognak elszámolni.
Nálunk feljettebb, több-biztosítós országokban a GDP, vagyis állami jövedelem 15-25%-át egészségügyre költik. Egészségmegőrzésre, fejlesztésekre, betegellátásra. Nálunk ehelyett 52 éve kivesznek a kasszából. Nem keveset.
A "hálapénzről meg annyit: olyan reformokkal, amelyek a meglévő kórházakat is ellehetetlenítik, amelyek munkanélküli orvosokat és ápolónőket "teremtenek", amelyek az eddig is szűkös béreket még tovább csökkentik, amelyek a műtétre váró betegek várólistájának hosszát sokszorosára növelik, nem a hálapénz visszaszorulását, hanem épp a sokszorosára növekedését fogják elérni. Ezzel szemben a hálapénz a tisztességes bérezés mellett automatikusan szűnne meg, mert egyszerűen nem lenne rá szükség.
Több biztosító: Ne legyenek illúzióink! A biztosítás nem azt jelenti, hogy az adott biztosító minden költségünket téríti! Sőt! Ugyanúgy, mint a gépjármű- biztosításoknál, van egy bizonyos önrész, amit a biztosított az ellátásából fizet, valamint van egy maximális összeg, ami felett a biztosító egyáltalán nem fizet. Vagyis ha mondjuk hosszan tartó betegség, neadj Isten intenzív terápiát igénylő hosszan tartó betegség (agyi katasztrófák, légzési problémák, bénulással járó kórképek és balesetek, stb) lépne fel nálunk, vagy szeretteinknél, ingünk, gatyánk rámenne, mégsem lenne elég a gyógyuláshoz!
Ez csak egy aspektus. De nézzük a többit: valóban verseny lenne. De nem ám a kórházak közt, hogy hol magasabb színvonalú az ellátás, és bizony az sem érdekel senkit, hogy valaki orvosként milyen színvonalon végzi a munkáját. Nem. Az X biztosító szerződést kötne A, B, C és D kórházakkal, az Y biztosító pedig E-vel és F-fel. Ha Te X biztosítónál vagy, csak azokat a kórházakat választhatod, amikkel szerződött a biztosítód. Mindegy ám, hogy hány kilométerre laksz, lehet az akár 1000km is.
Aztán persze a biztosítási díj: ma a munkavállaló mindössze néhány (4+2)%-ot fizet, míg a munkáltató 48%-ot. A magánbiztosítók ennél többet fognak kérni, hiszen nemcsak az apparátusukat kell ellátniuk, hanem HASZNOT is szeretnének. És valljuk be: bankok és biztosítók esetében az a haszon, ami nekik megéri, nem kevés. Vagyis, valószínűleg a mai biztosítási összeg kb a duplájára fog emelkedni.
Ez csak néhány szempont... de kérdezem: kell ez nekünk???
A véleményem szubjektív, de ha engem kérdeznek: én az egy-biztosítós, szolidaritási elven működő társadalombiztosításra szavaznék! A betegek többségének (úgy kb 9,5 millió magyar állampolgárnak) ez lenne az érdeke!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
