Mintegy 3 �vvel ezel�tt...

Negyven-egyn�h�ny �ves n�beteg �rkezett Seb�szet�nkre 40 fokos l�zzal, teljes b�l-le�ll�s (mechanikus ileus) t�neteivel, kisz�radva, v�ls�gos �llapotban.

Beteg�nk hajszolt, stresszes �letm�dot folytatott, azonban azon kevesek k�z� tartozott, akik sz�m�ra fontos az eg�szs�g. �vente j�rt az egyik - manaps�g oly divatos, �s mellesleg m�regdr�ga - kivizsg�l�si centrumba, �gy t�rt�nt ez megbeteged�se el�tt is. K�t h�ttel hozz�nk ker�l�s�t megel�z�en volt teljes kivizsg�l�son, a laborvizsg�latok, mellkas R�ntgen vizsg�lat, hasi ultrahang �s b�lt�kr�z�s semmi komoly betegs�get nem �szlelt, mind�ssze a vastagb�l diverticulosis�t (�rtalmatlan kit�remked�sek a b�len) �rt�k le.

N�h�ny nappal a teljes kivizsg�l�st k�vet�en hasi panaszai jelentkeztek, amellyel felkereste el�bb h�ziorvos�t, majd a seb�szeti szakrendel�st. K�rh�zba utalt�k. A j�nev� int�zm�nyben megn�zt�k n�h�ny napja k�sz�lt leleteit, majd hazak�ldt�k, mondv�n, hogy seb�szeti teend�t nem ig�nyel.

Teltek a napok, a panaszok nem sz�ntek meg. Ism�t orvoshoz fordult, �s hasonl� utat megj�rva egy m�sik j�nev� fekv�beteg int�zm�ny �jfent hazak�ldte.

A panaszok nem cs�kkentek, hanem fokoz�dtak, harmadszor is (ism�t m�sik) k�rh�zba ker�lt, harmadszor is hazak�ldt�k.

V�g�l csillap�thatatlan l�za lett, hasa felpuffadt, oly m�rt�kben, hogy betapinthatatlann� v�lt, f�jdalma csaknem csillap�thatatlan m�rt�k�re fokoz�dott. Napok �ta k�ptelen volt enni-inni, nagy m�rt�kben kisz�radt. Ilyen v�ls�gos �llapotban sz�ll�totta be a ment� k�rh�zunkba.

Este 10 �ra t�jban �rkezett, az aznap d�lel�tti "Seb�szeti teend�t nem ig�nyel" szakv�lem�nnyel a pap�rjai k�zt.

A lehet�s�gek szerint kivizsg�ltuk, el�k�sz�tett�k, majd �jf�lkor a m�t�be vitt�k.

M�t�tj�t ak�r a seb�sz r�m�lm�nak is nevezhetj�k, a has�reg megnyit�sakor a teljes has�reget vastagb�l tartalom t�lt�tte ki, a baj ok�t keresve a vastagb�len mintegy 45-50 hasad�st �szleltek a seb�szek. Eleinte rem�nykedtek, hogy megmenthet� a b�l, pr�b�lt�k megvarrni a szakad�sokat, azonban a lyukak sz�m�t felm�rve bel�tt�k: ez lehetetlen. A beteg �let�t csak akkor menthetj�k meg, ha a teljes vastagbelet elt�vol�tj�k.

Aneszteziol�giai szempontb�l sem volt k�nny� dolgunk, utol kellett �rni a szervezetet folyad�kkal, extr�m mennyis�g� inf�zi�t adtunk, igyekezve a kering�st stabiliz�lni, a vesem�k�d�st �jra ind�tani.

A n�gy �r�s m�t�t alatt mindny�junknak az j�rt a fej�ben, ezt beteg�nk nem fogja t�l�lni.

Mi volt az elv�ltoz�s oka?

A v�gb�lben egy, a belet sz�k�t� daganat �lt, m�gpedig ujjal el�rhet� magass�gban. Egy egyszer�, v�gb�len kereszt�li betapint�ssal el lehetett volna �rni. ezt a vizsg�latot sem a csilivili kivizsg�l� centrumban, sem azokban a szakrendel�kben �s int�zm�nyekben, ahov� a beteg k�lv�ri�ja sor�n eljutott, nem v�gezt�k el.

A sz�k�t� daganat oly m�rt�kben beterjedt a b�lbe, hogy v�g�l elz�rta azt. A beteg evett-ivott, a b�ls�r mennyis�ge egyre n�tt a sz�k�let felett, m�g v�g�l oly m�rt�k�re n�tt a b�lfal fesz�l�se, hogy t�bb helyen kirepedt, felhasadt. A has�regbe kil�p� b�ls�r hash�rtyagyullad�st, majd ennek k�vetkezm�nyek�nt s�lyos v�rm�rgez�st (sepsis) okozott.

A beteg, annak ellen�re, hogy m�t�tje alatt egy fabatk�t nem adtunk az �let��rt, szerencs�re fel�p�lt. Igaz, a k�s�bbiekben m�g egy m�t�tre szorult, mert a gondos �bl�t�s ellen�re a l�p m�g�tt t�lyog alakult ki, de ezt k�vet�en �llapota rohamosan javult, t�pl�lkoz�s�t dietetikus szakember seg�ts�g�vel �jra tanulta.

A t�rt�net mintegy 3 �vvel ezel�tti, azt kell mondjam, szerencs�s kimenetel�.

A tanuls�g

Orvoskoll�g�k r�sz�re: csak annak szabad hinni, amit saj�t magunk megvizsg�ltunk, ut�naj�rtunk. Ne higgy�nk a negat�v leletnek, ha a betegnek panaszai vannak!

Betegeink r�sz�re: ha panaszunk van, ne higgy�k el az orvosnak, hogy nincs semmi bajunk, ha az illet� orvos nem vizsg�lt meg, nem vizsg�lt ki benn�nket!